Átalakulás 1989-1990

Study Notes

A rendszerváltás időpontját illetően nincs egységes álláspont.
A folyamat általánosan 1989 januárjától 1990 őszéig tartónak tekinthető.
1. január 28-án Pozsgay Imre beszédével indult a folyamat, amely 1990 őszéig, az önkormányzati választásokig tartott.
1990 tavaszán kiemelkedő esemény volt az országgyűlési választás lebonyolítása.
A Kádár-korszak rendszere a szakemberek szerint inkább diktatórikus volt, mint totalitárius, az 1980-as évek közepétől autoriter jelleget mutatott.
A rendszerváltozáshoz vezető folyamatban a Pozsgay-beszéd megkérdőjelezte a hatalom legitimitását.
1956 népfelkelése a rendszer elleni fellépés volt, nem forradalom.
1989-ben a politikai pluralizmus kiszélesedett és többpárti rendszer alakult ki.
1989-ben kialakuló pártok (MDF, SZDSZ, Fidesz) sajtón keresztül propagálták az ellenzéki tevékenységet.
A pluralizálódó sajtó és a pártokhoz kötődő értelmiségi holdudvarok
Az 1989. június 13. – szeptember 18. közötti Ellenzéki Kerekasztal meghatározta az átmenet jellemzőit és irányát.

A Kádár-korszak végén súlyos makrogazdasági válság alakult ki.
A GDP minimális növekedést mutatott, a külkereskedelem negatív volt és az államháztartás tartósan deficitben volt.
A reálbérek folyamatosan csökkentek.
A rossz nemzetközi viszonyok és a nagy adósság növekedett.
Az infláció a 1980-as években 6.9%-os szinről 1989-re 17%-ra nőtt.
Az állami vagyon 1990-ben 1670 mrd forint volt.
A privatizáció a piacgazdaság felé történő óvatos reformokkal kezdődött és 1988-tól folyamatosan zajlott.
Polgári kezdeményezések kihasználtak minden lehetőséget (spontán privatizáció).
Az állami vagyon 8,3%-a a magántulajdonba került.
1987-ben törvény született a földmagántulajdon engedélyezéséről 1997.

Tanulói jogok fennmaradtak, a képzési rendszer módosult a rendszerváltás után.
A három fő szerkezeti egység a köznevelés, a kompetenciafejlesztés és a kutatótanári képzés.