Személyiséglélektan 1. fejezet

1. MIVEL FOGLALKOZIK A SZEMÉLYISÉGLÉLEKTEN?

1.1 MI A SZEMÉLYISÉG?

Allport, 1937: személyiségre 50 definíciót talált, 4 kategóriára osztotta

1.      bioszociális meghatározások: a személyiséget a mások irántunk megnyilvánuló reakciói határozzák meg

2.      biofizikai meghatározások: a személyiség mélyen az ember jellemében gyökerezik, obkejtívan leírható és mérhető organikus része is van

3.      gyűjteményes definíciók: a személyiség minden, ami az egyénről elmondható-fiziológiai, kognitív, affektív, viselkedéses tényezők

4.      integráló definíciók: a személyiség az, ami összhangot teremt az egyén különböző magatartás módjai között

„A személyiség egyenlő az emberrel a maga valójában. „

A személyiség két fő része:

• Temperamentum
  • Ez az a rész, amelyet genetikailag öröklünk.
  • Már csecsemőkorban is megfigyelhető.
  • Nagyon nehéz megváltoztatni, legfeljebb kb. 10%-ban alakítható.
  • Példák: mennyire vagyunk nyugodtak vagy ingerlékenyek, mennyire vagyunk impulzívak vagy türelmesek.
• Karakter
  • Ez az a rész, amelyet a környezetünk, neveltetésünk és tapasztalataink formálnak.
  • Részben örökölhetjük, de nagyban befolyásolható.
  • Példák: mennyire vagyunk motiváltak, mennyire vagyunk felelősségteljesek, hogyan kezeljük a kudarcokat.

A személyiség másik összetevői

A személyiség nemcsak temperamentumból és karakterből áll, hanem több tényező is befolyásolja. A különböző pszichológiai iskolák (behaviorizmus, kognitív terápia, pszichoanalízis stb.) más-más szempontból vizsgálják:

1. Viselkedés (Behavioristák)
   • A behaviorizmus szerint a személyiség leginkább a tanult viselkedések összessége.
   • Példa: Ha valakit gyerekként gyakran dicsérnek, akkor nagyobb eséllyel lesz magabiztos felnőttként. Ha viszont sok büntetést kap, akkor félénkebbé válhat.
2. Érzelmek, hangulat (Pszichoanalízis)
   • A pszichoanalízis szerint a személyiség formálásában az érzelmek, tudatalatti élmények, traumák nagyon fontosak.
   • Példa: Ha egy gyerek mindig azt érzi, hogy a szülei féltik és korlátozzák („Ne csináld ezt, mert baj lesz!”), akkor felnőttként lehet, hogy szorongó lesz.
3. Gondolkodásmód, elvek (Kognitív terápia)
   • A kognitív pszichológia szerint a személyiség erősen függ attól, hogyan gondolkodunk a világról és önmagunkról.
   • Példa: Ha valaki azt tanulja meg gyerekként, hogy „Én mindig mindent elrontok” (negatív gondolkodásmód), akkor felnőttként nehezebb lesz sikeresnek éreznie magát.
4. Fiziológiai tényezők (Pszichiáterek)
   • A pszichiátria a személyiséget biológiai és testi tényezők alapján is vizsgálja (pl. idegrendszeri működés, hormonok, szívverés).
   • Példa: Egy szorongó embernél a pulzus és a vérnyomás gyakran magasabb.

Ha az egyik tényező változik, a többi is változik

A személyiség különböző elemei összefüggnek egymással.
Példa:

• Ha valaki megváltoztatja a gondolkodását (pl. „Nem vagyok béna, csak meg kell próbálnom többször”), az érzelmileg jobban fogja érezni magát, ez pedig a viselkedésére is hatással lesz (többet próbálkozik, nem adja fel olyan könnyen).

Ezért működnek a pszichológiai terápiák különböző módszerekkel:

• Kognitív terápiák → gondolkodásmód megváltoztatásán dolgoznak
• Behaviorista terápiák → viselkedés megváltoztatásán dolgoznak

Öröklés vs. Környezet

Ez a pszichológiában egy örök vita:

• Mennyire örököljük a személyiségünket?
• Mennyire formálja a környezet?

A legtöbb elmélet szerint az örökletes tényezők nagyobb arányban számítanak, de a környezet jelentősen módosíthatja őket.
Példa: Ha valaki hajlamos a szorongásra (öröklött tényező), de támogató, nyugodt környezetben nő fel, akkor lehet, hogy mégsem lesz súlyosan szorongó felnőttként.

pszichológiában a determinizmus többféleképpen értelmezhető:

• Biológiai determinizmus: A személyiségünk, viselkedésünk és sorsunk főként a génjeink által meghatározott.
• Környezeti determinizmus: A neveltetésünk, tapasztalataink és a környezetünk formálják, hogy milyen emberekké válunk.
• Pszichikus determinizmus (Freud): A tudattalan vágyak és múltbeli élmények határozzák meg a viselkedésünket.

A személyiség kapcsán ez az öröklés és a környezet vitájában is szerepet játszik: ha valaki nagyon a determinizmus híve, akkor azt mondja, hogy a személyiség szinte teljesen adott, és kevésbé alakítható. Ha viszont valaki hisz a szabad akaratban, akkor úgy gondolja, hogy az ember tudatosan változtathat magán.

Mi történik, ha a környezet túlságosan korlátozó?

• Ha valaki olyan közegben nő fel, ahol nem fejezheti ki magát, akkor az érzelmei és személyisége „leválhat” a valódi énjéről.

·        neki nem mutatok semmit

·        eldobom őket

·        ahol kevés az igény rám, ott lehasad (visszatérhet majd egyszer, egész lehet újra) az érzelmek kimutatásának a része

·        Nincs meg az, hogy merjen önmaga lenni.

·        Társadalom: várjunk és késleltessük a szükségleteinket

• Ez egy ál-/pseudoszemélyiséghez vezethet: vagyis az ember nem mer önmaga lenni, hanem inkább a társadalom vagy a környezet elvárásainak megfelelően viselkedik.

Ezért is van az, hogy sokan csak felnőttként kezdenek el azon dolgozni, hogy megéljék a valódi énjüket és ne csak megfeleljenek másoknak.

Mikor kezdem igazán megélni önmagam?

A pszichológusokat leginkább az eredeti, valódi személyiség érdekli, vagyis az, amilyenek alapból vagyunk, ha nincs ránk nyomás.
Sokan azért keresnek terápiát, mert alkalmazkodási zavarokkal küzdenek, vagy nem érzik azt, hogy önmaguk lehetnek.

Egyéb elméletek:

·        személyiségnek alkalmazkodási funkciója van

·        személyiség egyedi viselkedések összetétele

·        a személyiség az ember lényege

Általánosan elfogadott tényezők a személyiségről a kutatók körében:

·        A személyiség entitás, azaz tényleges létező

·        A személyiségben állandósság, folytonosság van

·        Fontos vizsgálni azokat a viselkedésformákat, amelyek megkülönböztetik egymástól a személyiségeket, és amelyek tartósan, különböző helyzetekben is jellemzőek az egyénre

Személyiség: az egyén jellegzetes gondolkodási, érzelmi és viselkedéses mintái, melyek az egyén személyes stílusát és környezetével való interakcióit befolyásolják

A személyiség fejlődése

·        Freud személyiségfejlődési elmélete – 18 éves korig kiforrunk

·        Erikson – A nyugdíjas megváltozik pl. csökken a dominancia

·        A hibás személyiségfejlődésről is megfogalmaznak feltevéseket. – Adott egyénre milyen hatás?

Minden személyiségelméletet tudni kell és automatikusan tudni kell használni.

Céltudatos-e az ember?

Vannak tudattalan tényezők, amik tudattalanul befolyásolnak.

Irracionális tényezők 

Mi a jutalmazás egy személy számára?

Mi a büntetés egy ember számára?

Tudattalanul befolyásol pl.: Első szex, mint katasztrófa. Megpróbálni elfelejteni, de 30 évesen is szar lesz a szex. 20-30-40-50 éven át is hat.

Előző elmélet öröklés és környezet miatt

Öröklés: psziciháter hangsúlya

Környezet: pszichológus hangsúlya

1.2 A SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK EREDETE

Szubjektív felmérések

·        megfigyelések: a mindennapi életben felmérjük, megítéljük egymást, megjelenést, személyes tulajdonságokat, beszédet

·        a megfigyeléseket összefüggésbe hozzuk „személyiségelméletünkkkel”

·        ezek alapján következtetéseket vonunk le az alábbiakra: tulajdonságok, mögötte indítékok

·        ezek könnyen félrevezetnek

·        rejtett elvárásaink erősen befolyásolják a másikról kialakított képet!

KÍSÉRLET

Kelley, 1950: egyetemi oktató értékeléseà akiknek negatívan írták le az előadás előtt, negatívan értékelték az oktató előadását, akiknek pozitívan, azok jobb fényben látták („hideg”, „melegszívű”)

az előzetes információk az órai aktivitást is befolyásolták

Neutralitás kliens és pszichológus semlegessége, nem tudhat rólunk sokat, mert máshogy fog viselkedni

Én vagyok a hófehér vászon, ő a festmény rajta majd, rám vetít, belém képzel, rám fest

A semlegesség fontos, egyszerűbb öltözet és nem nagyon akármilyen stílus.

19. század

·        hisztéria kutatása (Charcot, Janet, Freud, Jung)

·        hipnózis módszere

·        pszichés zavarok és rájuk jellemző tünetek rendszerezése (Charcot, Kraepelin)

·        Gestalt- szemlélet: a magatartás egyes elemeinek ismerete nem vezethet el az „egész” megértéséhez

·        kísérleti lélektan, tanuláselméletek fejlődése hatással volt a személyiség elméletek alakulására

·        pszichometria fejlődése (egyéni különbségek és változások pontosabb mérése, tanulmányozása)

Személyiségelméletek közös jellemzői:

·        Funkcionális irányulás: a magatartás minden lényeges aspektusát hajlandók adatként elfogadni elméleteik alapanyagául

·        Motivációs folyamatoknak döntő szerepe van

·        A „teljes” személyiség tanulmányozását tűzik ki célulà holisztikus szemlélet: természetes környezetben, teljes funkcióban való vizsgálat

·        Koordináló elméletként működnek: rekonstruálnak, integrálnakà felhasználnak a pszichológia különböző területeiről származó eredményeket, tapasztalatokat a személyiség megértéséhez, leírásához, vizsgálatához

1.3 MI AZ ELMÉLET?

Legnagyobb pszichológiai felfedezés -> Freud tudattalan tényezős dolga, befolyásol az elfeledett emlék is.                                       <- K.A. szerint innen indult el

Elmélet: Be nem bizonyított hipotézis, vagy spekuláció, amely akkor válik ténnyé, amikor elegendő megfelelő adat összegyűlik a bizonyítására

Elméletek jellemzői

·        nem az a fontos, hogy igaz e vagy sem, hanem hogy a belőlük származó következtetések, levezetések mennyire alkalmazhatók a pszichológiában

·        a különböző fogalmak nem adottak, a kutatók határozzák meg őket

·        nincs helyes módja az elméletalkotásnak

·        hasznosság megítéléseàolyan állítások, feltevések megfogalmazása a vonatkozó esetekkel kapcsolatban, amelyek a későbbiekben igaznak bizonyulnak

·        heurisztikus hatás: rávezető, kutatásindító hatás (pl Darwin, Freud)

·        használhatóság: akkor ha olyan bejóslásokat ad, amelyek

o    empirikus adatokkal megerősíthetőek,

o   általánosan, kimerítően felöli azokat a tapasztalati jelenségeket, amelyekre az elmélet irányul

Elméletek tartalma

·        tapasztalati eseményekre támaszkodó, világosan megfogalmazott feltevések

·        feltevések elemei között logikailag következetes összefüggések, szabályok

·        mérhető, ellenőrizhető, empirikus definíciók

Elméletek célja, funkciója

·        ismeretek bővítése

·        összegyűlt ismeretanyag rendezése és hozzáférhetővé tevése a többi ember számára

·        új, addig észre nem vett összefüggések feltárása

·        segít tájékozódni, struktúrálni

·        egyszerűsít, absztrahál, kiemeli a fontos változókat

·        parszimónia/takarékosság elve: a lehető legkevesebb előfeltevésre támaszkodjon az elmélet és a lehető legegyszerűbben magyarázza a tárgyát

Elméletekkel szemben a személyiségkutatók elvárása

·        induljon ki fontos jelenségekből

·        lehető legkevesebb előfeltevéssel magyarázza a tényeket

·        inspiráljon kutatásokat

·        egyszerűsítse az emberi viselkedést

Elméletekre vonatkozó ismérvek osztályozása (Levy, 1970)

·        szubjektív megítélésen alapuló ismérvek: nem objektívan megítélhető

·        logikai-ismeretelméleti ismérvek: ezekből logikai következtetések vonhatóak le

·        tapasztalati ismérvek: érvényesség, igazolhatóság, alkalmazhatóság

Nincs egyeduralkodó elmélet a személyiséglélektanban, területfüggő, hogy melyik bizonyul hasznosabbnak!

1.4 SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK JELLEMZŐI

·        az ember magatartására, affektív, kognitív, interperszonális jellemzőire, fiziológiai folyamataira vonatkozó feltételezések halmazából ÉS

·        tapasztalati definíciókból áll

·        átfogóak

·        alkalmasnak kell lenniük arra, hogy az emberi magatartások széles körét értelmezzék és bejóslást adjanak

·        értellmezniük kell minden magatartási jelenséget, amely az egyén szempontjából jelentősnek tekinthető

Jelenleg egyik elmélet sem ilyen, mert:

·        próblémák a világos megfogalmazással

·        vannak hiányosságok

Ennek ellenére:

·        kutatásindító hatásuk van

·        hatékony terápiás intervenciók alapjait képezik

Énkép = saját magamról alkotott kép

•                                              +

__I_,,,,_I_                      Mennyire helyes az önkép?

                 ,itt látja magát      ,itt látják őt      én ideál

Mi lesz, ha túl nagy az ideál és az énkép közt a távolság?

• alacsony önértékelés, depresszió
• Megpróbálok az ideálom lenni, kicsit közelebb kerülni az ideálhoz,
• csökken az érzelmi feszültség.
• Pszichológus az én ideált viheti lejjebb, ez is segít.

„ A dongó alkalmatlan szállni, de ezt nem tudja, így szárnyal…”

A szado-mazo kapcsolat mélyebb az egészségesnél, patologikus szintű.

A bántalmazó szülőhöz jobban kötődik a gyerek.

• A kötődés biológiai szükséglet, nem csak jó élményekből alakul ki.
• A gyerek a bántalmazás ellenére is keresi a kapcsolatot, mert az elutasítás, közömbösség sokszor rosszabb számára, mint a negatív figyelem.
• Ebből alakulhat ki a dezorganizált kötődés, ami gyakran jellemzi a súlyosan bántalmazott gyerekeket.

Patkány:

1. simogatós
2. áramos
3. közömbös ( ő  a legkikészültebb)

Alkoholista, verős férj + aranyos nő együtt él 20-30 évig is. Nem szólhatok rá radikálisan, az ő útját keressük.

Személyiségelméletek összevethetők a következő szempontok szerint:

1.      Formális tulajdonságok

a.      világosság, egyértelműség

b.      viszonya az empirikus jelenségekhez

c.      belőle származó tapasztalati kutatás

2.      Lényegi tulajdonságok

a.      Céltudatos lénynek tekinti az embert?

b.      tudatos/tudattalan tényezők jelentősége

c.      jutalom/öröm szerepe

d.      tanulási folyamatok, változás szerepe

e.      örökletes tényezők szerepe

f.       fejlődés korai tapasztalatai VS. jelen idejű tényezők

g.      fejlődés: folyamatos vagy szakaszos?

h.      holisztikus emberszemlélet?

i.       ember egyediségének hangúlya

j.       lelki működések önszabályozó mechanizmusai lényegesek e?

k.      énkép

l.       a személyiség csoport-, és kulturális meghatarázói?

m.    interdiszciplináris?

n.      hány magyarázó elvet használ?

1.5 SZEMÉLYISÉGELMÉLETEK ÉS KULTÚRA

Egyediségünk ellenére vannak hasonlóságok a közös környezetben szocializálódott emberek között

Az egy kuktúrközegből érkező egyének kisebb mértékben különböznek egymástól, mint az eltérő kultúrközegből érkezettekà éppen ezért egy személyiségelmélet összefüggéseinek érvényességét csak abban az esetben általánosíthatjuk, ha a kialakulási közegen kívül, más közegekben is megvizsgáltuk!!

kulturális és közösségi változók felhasználása a személyiség vizsgálatában: SZEREP

Szerep: Társadalmi követelményrendszer, meghatározott feladatok megoldása egyezményes szabályok szerint (pl. anya, barát, diák)

SZEREP = keret a személyiségnél, stabilitást ad a személyiségnek

PÉLDÁK:

Munkahelyi hierarchia

·        versenyszféra -> profit orientáltság

·        vezető pozíció -> csökkent empátia 40%-kal

PSZICHOLÓGUS SZEREP <-> ÉN                 (Veszélyes magadról történetet mesélni.)

·        -semleges (neutralitás)

·        empátia

·        -nyugodt                                                                                       Elveszíti a saját tulajdonságait!

·        képes legyen meghallgatni

·        megbízhatóság                                                                            Kihasználják/kihasznál másokat.

kultúra -> impulzívvá tehet

alkalmazkodás, mocskos álarcok

Személyiség:

• eredeti
• szerep (követelmény)
• kultúra

Magatartás: változók három osztályának függvénye

·        személyiségà specifikus egyéni változók

·        szerepkövetelményekà specifikus szituációs változók

·        kultúraàvilágnézet, értékítéletek

 van olyan magatartási minta, ami csak adott szerepre jellemző

van olyan, ami az egyén valamennyi szerepére általánosan jellemző

Annak a kutatásnak az értéke korlátozott, amelyik csak az egyik változót veszik figyelembe, mindhármat vizsgálni kell!!

A személyiségcsoport meghatározói a kultúra meghatározói

·        Befolyásol és meghatároz.           Ha a csoport agressziót jutalmazó -> agresszív lesz

·        Van olyan kutató, aki szerint nincs személyiség <- folyamatos alkalmazkodás, kaméleon

Milgram kísérlet

·        Hibákra áramütést adni <- (csak színész játszotta)

·        Áramütés mértéke minden egyes hibánál nőtt

·        Nagyjából halálos áramütés <- ha felszólítja egy tekintélyelvű személy, akkor megteszi az alany

A Milgram-kísérlet egy híres (és hírhedt) pszichológiai kísérlet, amelyet Stanley Milgram amerikai szociálpszichológus végzett 1961-ben a Yale Egyetemen. A kísérlet célja az volt, hogy megértse, milyen mértékben hajlandóak az emberek engedelmeskedni a tekintélynek – még akkor is, ha ez másoknak fájdalmat okoz.

A kísérlet lényege:

Milgram a náci háborús bűnösök védekezését szerette volna tesztelni: „Csak parancsot teljesítettem.” Vajon az átlagemberek is képesek lennének ilyen mértékű engedelmességre?

A kísérlet menete:

1. A résztvevők azt hitték, hogy egy tanulásról szóló kísérletben vesznek részt.
2. Húzással eldöntötték, ki lesz a „tanár” és ki a „tanuló” – valójában mindig a résztvevő lett a tanár, a tanuló pedig egy beépített ember (színész).
3. A tanár feladata az volt, hogy elektromos áramütéssel büntesse a tanulót, ha az hibás választ ad egy kérdésre.
4. Az áramütések fokozatosan emelkedtek: 15 volttól egészen 450 voltig.
5. A tanuló valójában nem kapott áramütést, de fájdalmat és szenvedést színlelt – egy idő után kiabált, könyörgött, majd elhallgatott.
6. A kísérletvezető (tekintélyszemély) nyomást gyakorolt a tanárra, hogy folytassa: pl. „Kérem, folytassa”, „A kísérlet megköveteli, hogy folytassa.”

Az eredmények:

Meglepő (és sokkoló) módon a résztvevők kb. 65%-a hajlandó volt elmenni egészen a végső, 450 voltos „halálos” áramütésig – pusztán azért, mert egy tekintélyszemély erre utasította őket.

A tanulság:

A kísérlet azt mutatta meg, hogy átlagos emberek is képesek erkölcstelen vagy bántó tettekre, ha egy tekintélyszemély mondja nekik – ez pedig súlyos kérdéseket vetett fel az engedelmességről, felelősségről és erkölcsről.

Náci németek presszionálása, tenni kell, alkalmazkodtak a kegyetlenségekhez.

INTERDISZCIPLINÁRIS: Tudományterületek közötti, mennyi tudományág területéről hoz infót

1.6 SZEMÉLYISÉGÉRTÉKELÉS, A SZEMÉLYISÉG MEGISMERÉSÉNEK MÓDJA

Személyiségértékelésà információt gyűjtünk a másikról, majd ezeket rendszerezzük, azért, hogy jobban megértsük a másikat, és a jövőbeni viselkedéséről előrejelzést adjunk

Klinikai gyakorlat hatása a személyiségelméletek kialakulásáraà megjelenő igény, hogy a különböző pszichopatológiákat felismerják és kategorizálná tudják

Nem pszichológiai személyiségértékelő módszerek

·        asztrológia

·        tenyérjóslás

sikerességük oka:

·        művelőjük emberismerete, intuíciója

·        állítások trivialitása

·        Barnum hatás: Kísérletileg igazolt, hogy igaznak, hasznosnak és érvényesnek fogadunk el olyan viselkedésjellemzéseket, amelyek általánosságuknál fogva gyakorlatilag bárkire alkalmazhatóak

o   Felcsillan-e a tekintet a szerelem, boldogság, háború, halál szóra?

o   3 típusa a szavaknak:

§  semleges pl. szemüveg, bagoly

§  pozitív pl. boldogság

§  negatív pl. halál

Fontos, hogy hogy kérdezem meg, még az is befolyásolja a reakciót, ha nő, vagy férfi kérdezi… 

·        Ez alkalmas a személyiség felmérésére, de statisztikára nem

Személyiség- és intelligenciavizsgálatok történeti előzményei

Gall, 18.század:

·        Fizikai megjelenés és személyiség kapcsolatának keresése:

·        frenológia (az emberi koponya külső formájából kiinduló szem.érté. mód

Galton, 19. század:

·        javasolta az érzelmek mérésére a műszerek használatátàstresszhelyzetben a fiziológiai reakciók lejegyzése

·        bevezette a direkt magatartásminták használatát valós élethelyzetben

·        munkássága megalapozta a későbbi statisztikai eljárások kifejlesztését

Webb, 19. század

·        iskolás és egyetemista fiúk vizsgálata rangsorolási eljárássalà adatok feldolgozása faktoranalízissel

Binet, 20. század:

·        1905: Franciaországà intelligenciateszt

Robert S. Woodworth,1917

·        Objektív személyiségteszt

·        Personal Data Sheet

·        I. világháború alatt

·        sorkatonák háborús helyzethez való alkalmazkodási képességét vizsgálta

·        Woodwort-féle pszichoneurotikus kérdőívà mai papír ceruza tesztek elődje

PROJEKTÍV TESZTEK

Carl Gustav Jung,1904 körül

·        Szóasszociációs tesztà ezek voltak az első személyiségtesztek (projektív teszt)

·        Standard 100 szavas szólista

• A módszer lényege:
  Jung hangosan mondott egy-egy szót (pl. „anya”, „ház”, „bűn”), és a vizsgálati személynek gyorsan kellett egy szót válaszolnia, ami elsőként eszébe jutott.
• Jung az asszociáció idejét, a reakciót és az esetleges elakadásokat, ismétléseket vagy érzelmi reakciókat is megfigyelte.
• Ebből következtetett az egyén tudattalan konfliktusaira, komplexusaira (innen származik a „komplexus” kifejezés is pszichológiai értelemben).

·         

Rorschach, 1921

·        Pályája során megfigyelte, hogy a betegek fantáziái és észlelései sokat elárulnak a pszichés működésükről, különösen, ha homályos, kétértelmű ingereket használnak.

·        Rorschach-teszt (1921): egy projektív személyiségteszt, ahol a személy tintafoltokra adott válaszai alapján próbálják megérteni a személyiség jellemzőit és belső folyamatait.

·       A személy tíz tintafolt-képet kap – ezek szimmetrikus, fekete-fehér vagy színes absztrakt képek, amelyek nem ábrázolnak konkrét tárgyakat.
A személynek az a feladata, hogy elmondja, mit lát bennük – pl. „ez egy pillangó”, „két ember ölelkezik”, „egy csata jelenete”, stb.

·       🎯 Cél: A válaszok alapján feltárni a személy gondolkodásmódját, érzelemvilágát, belső konfliktusait, észlelési és kapcsolati mintáit.

·       10 tábla (standardizált tintafolt-képek):

• 5 fekete-fehér
• 2 fekete-piros
• 3 színes

·        Előnyei:

o   Mélyre hatol a személyiségbe

o   Nem lehet „könnyen manipulálni”, mert nincs jó vagy rossz válasz

o   Hasznos, ha a kliens nem tud vagy nem akar direkt módon beszélni az érzéseiről

·        ❌ Kritikák:

o   Szubjektív az értelmezés (bár ma már vannak standardizált elemző rendszerek, pl. Exner-féle)

o   Időigényes és speciális képzettséget igényel

o   Kulturálisan érzékeny: a válaszokat erősen befolyásolhatja a háttér, nyelv, szocializáció

·         

Henry Murray és Christiana Morgan, 1935:

·        TAT (Tematikus appercepciós teszt)

·       ·  Henry A. Murray (1893–1988) amerikai pszichológus volt, aki a Harvard Egyetemen dolgozott. Orvosi és biokémiai háttérrel indult, majd pszichoanalízis felé fordult, különösen Carl Jung elméletei inspirálták.

·       ·  Christiana D. Morgan (1897–1967) művész és író volt, Murray munkatársa és közeli személyes kapcsolata is volt vele. Ő készítette a TAT eredeti képeinek jelentős részét.

·        A kliens egy sorozat fekete-fehér képet kap, amelyek különböző, érzelmileg töltött és nyitott értelmű jeleneteket ábrázolnak.

·        A tesztalanynak történetet kell mesélnie minden képhez

·       A hangsúly nem a kép objektív tartalmán, hanem azon van, mit vetít bele a személy – azaz:

• Belső világát, vágyait, félelmeit, konfliktusait, értékrendjét.
• Motivációs mintákat – pl. hatalomvágy, kapcsolati szükségletek, elismerés iránti vágy.
• Élethelyzeteit, elakadásait – pl. szerelem, család, munka, önazonosság.
• Énképét és másokhoz való viszonyát.

·       A TAT mögött Murray "personology" nevű elmélete áll, amely szerint a személyiséget legjobban úgy érthetjük meg, ha tanulmányozzuk az egyén szükségleteit és azokra adott környezeti reakciókat (press-eket).

·       Murray szerint a viselkedést belső szükségletek és külső hatások dinamikus kölcsönhatása irányítja. A TAT ezeket a mintázatokat segít feltérképezni.

·        A TAT mai alkalmazása

·        Klinikai pszichológiában: mélyebb önismeret, pszichodinamikus diagnózis.

·        Pszichiátriában: személyiségzavarok feltérképezésére.

·        Kutatásban: motivációelméletek vizsgálatára.

·        Kevésbé alkalmas objektív vagy standardizált mérésre, inkább kvalitatív, szubjektív értelmezést kíván.

Leopold Bellak és Sonya Sorel Bellak, 1949

·        Children’s Apperception Test (CAT)

·       ·  3–10 éves gyermekeknek.

·       A gyerekek jobban válaszolnak az állatos tesztre, nem érdeklik a „felnőttes képek”, ez nekik közelebbi téma, bátrabbak

·       ·  Olyan korosztály, akik még nem tudják elmondani, mi bántja őket, de képek és mesék segítségével ki tudják vetíteni belső világukat.

·       A teszt 10 képből áll.

·        Két változatban érhető el:

• CAT-A (Animal form): állatszereplők
• CAT-H (Human form): emberszereplők

·       A történetek tartalma és hangulata árulkodik arról, hogy a gyermek:

·       ·  A teszt nem értelmezhető mechanikusan vagy sablonszerűen!

·       ·  A történeteket mindig a gyermek életkörnyezetével, hátterével együtt kell értelmezni.

·       ·  A pszichológus projektív értelmezési elveken alapuló analízist végez, de nem szabad diagnózist egyetlen ilyen tesztre alapozni.

Florence L. Goodenough,1926

·        Goodenough Draw-A-Man Test

·       Rajzolj egy fát! -> ő a fa (ebből van varázsfás verzió is, ebben az álma, vágya jelenhet meg)

o   fontos a gyökér, a törzs vastagsága

·        A gyermekek intellektuális képességeinek mérésével foglalkozott, és az volt a célja, hogy egyszerű, könnyen kivitelezhető, de megbízható módszert dolgozzon ki erre.

·       A gyermek feladata:
👉 „Rajzolj egy embert!”

·       Ezután a rajzot a pszichológus standardizált szempontok alapján pontozza, attól függően, hogy mennyire részletes, arányos, kidolgozott és realisztikus az alak.

·       🎯 Cél: az értelmi fejlettség (IQ) becslése, különösen kisgyermekkorban
Nem szó szerinti IQ-t ad, de jól korrelál vele.

• Egyszerű: bárhol alkalmazható, nem igényel speciális eszközöket
• Verbális képességtől független: különösen fontos olyan gyerekeknél, akik még nem beszélnek jól, vagy nyelvi akadályokkal küzdenek
• Motiváló: a gyerekek szívesen rajzolnak, így természetes módon adnak információt magukról
• Érzékeny az értelmi fejlődésre: korfüggő a rajz részletessége és szerkezete

·        Mire használják ma?

o   Fejlődéspszichológiai vizsgálatokhoz (óvodákban, iskolákban)

o   Iskolai alkalmasságvizsgálatnál

o   Kognitív fejlődés feltérképezésére

o   Bizonyos esetekben érzelmi állapotok feltérképezésére (pl. trauma, szorongás jelei)

·        ❗ Fontos megjegyezni

o   Bár a rajzok érzelmi, pszichés állapotokról is árulkodhatnak, az értelmezés nagyon óvatosan történhet, csak szakember által, más módszerekkel együtt.

o   Nem helyettesíti az IQ-teszteket, de egy gyors, orientáló eszköz lehet.

o    

Szondi Lipót, 1935

A Szondi-teszt alapja a vonzás-elutasítás elmélete:

„Hasonló a hasonlót választja” – vagyis amikor egy személy arcokat lát, ösztönösen azokat választja ki, akik tudattalanul hozzá hasonló hajlamokat, késztetéseket hordoznak.

🔹 Célja: feltárja a tudattalan ösztönkésztetéseket (pl. agresszió, szexualitás, önpusztítás), és ezek alapján következtetéseket vonjon le a személyiség szerkezetéről, működéséről és a pszichopatológiai hajlamokról.

🔹 Tesztfeladat:

• A vizsgált személynek 8 fekete-fehér portréból kell választania 2 szimpatikusat és 2 antipatikusat.
• Ezek az arcok valós pszichiátriai páciensekről készültek, akik különböző pszichés zavarokban szenvedtek.
• A választások ismétlődő sorozatokban történnek, több körben.

🔹 A teszt logikája:

A portrék kiválasztása tudattalan azonosulásokat tükröz. Szondi szerint ezek az azonosulások örökletes ösztönkésztetéseinkből erednek.
A háttérben egy pszichoanalitikus és mélylélektani elmélet húzódik meg, amely szerint a pszichés zavarok nem véletlenszerűek, hanem génszinten hordozott hajlamokként is értelmezhetők.

🔹 Hajtóerők / faktorok:

A Szondi-teszt 4 fő ösztönfaktor mentén szervezi a választásokat, mindegyikben 2 pólussal:

1. Szexuális ösztön (Sádizmus–Mazochizmus)
2. Én-ösztön (Katatónia–Paranóia)
3. Családi ösztön (Inceszt–Elutasítás)
4. Én-védelem (Depresszió–Mánia)

🔹 Elemzés: A választások alapján a pszichológus egy profilt állít össze, amely megmutatja a személy aktuális lelkiállapotát, konfliktusait, elfojtott vágyait vagy akár pszichopatológiai rizikófaktorait.

🔹 Alkalmazás:

• Klinikai pszichológiában, pszichiátriában,
• Pályaorientációban is alkalmazták korábban,
• Ma inkább történeti jelentőségű és kiegészítő módszerként használják, mivel az érvényessége és megbízhatósága vitatott.

PAPÍR-CERUZA TESZTEK

Pszichológiailag standard, bevizsgált tesztek

A Likert-skála a papír-ceruza személyiségtesztek egyik leggyakoribb válaszadási formája. Ezek a tesztek önbevallásos alapon működnek, és gyakran kérik meg a válaszadót arra, hogy saját érzéseiről, gondolatairól, viselkedéséről számoljon be – kvantifikálható módon.

Első beszélgetésekkor nem szabad! <- nem lesz kötődés!

Első beszélgetés célja <- jó kapcsolat elérése

Hans Jürgen Eysenck, Sybil B. G. Eysenck, 1960-as évek vége

·        EPQ a Eysenck Personality Questionnaire, vagyis Eysenck-féle személyiségkérdőív

·        fő célja: A személyiség három alapvető dimenziójának mérése egy önkitöltős kérdőív segítségével.

·        EPQ fő dimenziói:

·       ·  Különböző verziók léteznek (pl. EPQ-R: Revised), 48–100 tételes kérdőívek formájában.

·       ·  A válaszadó igen/nem formában jelöl.

·       ·  Alkalmazzák: pszichológiai kutatásokban, klinikai gyakorlatban, pályaválasztásnál, sőt kriminálpszichológiában is.

Aaron T. Beck, 1961

·       Beck Depression Inventory (BDI)

·       ·  A depresszió súlyosságának önértékelésen alapuló mérésére

·       ·  Klinikai pszichológusok, pszichiáterek és kutatók használják

·       ·  21 tételből áll, mindegyik a depresszió egy-egy tünetére kérdez rá (pl. szomorúság, alvás, önértékelés, koncentráció, öngyilkossági gondolatok stb.)

·       ·  Minden tételnél 4 válaszopció van, 0-tól 3-ig pontozva
(pl. 0 = nem érzem magam szomorúnak, 3 = teljesen kétségbe vagyok esve)

• Összpontszám alapján mérhető a depresszió súlyossága
  • 0–13: minimális
  • 14–19: enyhe
  • 20–28: közepes
  • 29–63: súlyos depresszió

Beck féle papír-ceruza tesztek

Starke R. Hathaway (pszichológus) és J. Charnley McKinley (orvos),1940

·        MMPI – Minnesota Multiphasic Personality Inventory (Minnesotai Többfázisú Személyiségleltár)

·          Empirikus módszerrel fejlesztették: a skálákat nem elméleti úton, hanem tényleges páciensek válaszai alapján alkották meg.

·          Széles körben validált, sokféle populáción tesztelve.

·          Képes pszichológiai problémák kiszűrésére már a korai szakaszban is.

·          Vannak speciális verziói (pl. MMPI-A serdülőknek, MMPI-2-RF rövidített változat).

·        Bár az MMPI nagyon hosszú és fárasztó lehet kitölteni, a pszichodiagnosztikában még mindig az egyik leghatékonyabb eszköz – főleg, ha párosul pszichológusi értelmezéssel, interjúval.

Harrison G. Gough, 1956

o   CPI – California Psychological Inventory

·        Nem klinikai teszt, azaz egészséges, jól működő személyek vizsgálatára készült

·        Célja:

o   A normál személyiség működésének feltérképezése, főleg olyan területeken, mint:

o   Társas viselkedés

o   Vezetői készségek

o   Önérvényesítés

o   Érzelmi stabilitás

o   Alkalmazkodóképesség

·        Személyiségdimenziók (kategóriák):

Skálacsoport       Mit mér?             Példa skálák

o   Önszabályozás   belső kontroll, felelősségérzet     felelősség, önfegyelem

o   Társas alkalmazkodás     mennyire jól illeszkedik be a társadalomba              normakövetés, együttműködés

o   Önérvényesítés határozottság, vezetői készségek              dominancia, kezdeményezés

o   Önértékelés és önbizalom            énkép, belső erőforrások              önbizalom, elégedettség

·        Mire használható: vezetők kiválasztása, tehetségazonosítás, pályaválasztási tanácsadás

Cloninger, C. R, 1990-es évek

·        TCI – Temperament and Character Inventory

·        A TCI a személyiség teljes szerkezetének vizsgálatára készült, különösen:

o   Temperamentum (öröklött, stabilabb vonások)

o   Karakter (tanult, élettapasztalatból fakadó vonások)

·        Mire használható: önismereti célokra, terápiás tervezéshez, személyiségfejlesztéshez, pályaorientációhoz, Pszichiátriai és pszichológiai diagnózis kiegészítésére

·        összeköti a biológiai, kognitív és spirituális dimenziókat, így különösen komplex és mély elemzést nyújt a személyiségről.

Felépítése:

TEMPERAMENTUMDIMENZIÓK (öröklöttebb, automatikusabb):

KARAKTERDIMENZIÓK (tanult, szociálisabb):

NEM TESZT ELJÁRÁSOK

• strukturált: „hivatalos”, kötött kérdés-válasz, pl. 50 kérdés
• félig strukturált: beszél és ha abbahagyja, kérdezek
• strukturálatlan: kötetlen beszélgetés, „Beszéljen magáról!”

Van, akit zavar a strukturálatlan: 

• introvertált mond 3 mondatot és kész, 
• szorongó is (hosszú csend rossz)
• paranoid ( Na vajon mit akar velem csinálni?)
• skizofrénia (hallgatáskor fejében a hangok)

Félig strukturált a megfelelő. Körmendit az infó nem érdekli, csak maximális egymásra hangolódás.

Ezek mind interjúk. 45 perc beszélgetés, majd döntés.

• megfigyeléses módszerek:

AC àÉrtékelő Központ àemberek összehozása, közös feladat

pl. 10 ember szívsebészkedik, viszont valakinek nem jut szív. Kinek nem jut majd?

A résztvevők csoporton belüli akarata és betöltött szerepe a megfigyelt konstruktum. A feladatokban sokszor nincs jó válasz.

Hibája: 1 pont alapján ítél meg

o   személyiség megismerése összetett módon történikà pl interjút kiegészítik papír-ceruza tesztekkel

o   több módszer kombinálásaà csökken a valószínűsége, hogy egy vizsgálat eredményeiből téves következtetéseket vonjunk le

o   ha ellentmondásos eredményt kapunk, azt felül kell vizsgálni

A személyiség jelenségeinek vizsgálatában az elméletnek és a mérésnek kéz a kézben kell haladnia egymással!

Mérőeszközök tulajdonsága

o   megbízhatóság (reabilitás): a mérőeszköz mennyire ad hasonló eredményt két eltérő alkalommal ugyanannál a személynél, illetve ha különböző emberek végzik a mérést

o   érvényesség (validitás): mennyiben méri azt a teszt, aminek a mérésére szánták

o   Projektív teszteknél ezért nem jó a statisztika -> mindenkinél más

Milyen a jó mérőeszköz a pszichológusoknak?

o   egyes esetek megbízható felmérése és jellemzése

o   vizsgálni tudjuk velük a személyiségtényezők hatását a viselkedésre

o   kiszolgál egyéb területi igényeket ( pl alkalmaságvizsgálat)

Értékelési eljárás kiválasztásának szempontjai

o   idő (sürgős eseteknél időt spórolunk a tesztekkel)

o   gazdaságosság (költség/szakember igény tömeges vizsgálatoknál)

relatív nyereség (többet ad e, mint mondjuk így befolyásol és meghatároz