A magyar nép eredete – áttekintés

A magyar nép eredetének kérdése

• A magyar nép eredetének kérdése rendkívül összetett, több variációt kell megvizsgálni.
• A magyarok számára fontos a származásuk, mivel ez befolyásolja a tartásukat és büszkeségüket.
• Számos írásos emlék foglalkozik a magyarság eredetével, például a Gesta Hungarorum és Kézai Simon gesztája.
• Julianus barát és Kőrösi Csoma Sándor is az őshaza felkutatására indult.
• László Gyula a kettős honfoglalás elméletét dolgozta ki, hiteles képet adva a korszakról.
• Az eredetmondák szájról szájra terjedtek, mesés elemekkel keveredve, de a lényeges üzenet változatlan maradt.

Három figyelemre méltó elmélet a magyarság eredetével kapcsolatban:

• A finnugor eredetelméletet Magyarországon hivatalosan a tudomány elismeri, de egyre inkább csak a nyelv kérdésében támasztható alá.
• A belső-ázsiai eredetelmélet a szkíta-türk-hun-avar-magyar rokonság nyomát kutatja.
• A kárpát-medencei őshaza elmélet a mai hazánkat a vándorlás kiindulópontjának tekinti.
• A hivatalos álláspont szerint a magyarok finnugor népcsaládból származnak, de a tudósok már csak nyelvrokonságról beszélnek.
• Őseink az Ural hegység keleti lábánál éltek, majd vándorlásuk során az Ural nyugati oldalára érkeztek (Baskíria).
• A finnek észak felé, az ugorok pedig három részre szakadtak (vogul, osztják, magyar).
• A magyarok Levédiába érkeztek, ahol a Kazár Birodalom fennhatósága alatt éltek.

Eredet, vándorlás és letelepedés

• A magyar törzsek Etelközbe vonultak, ahol törzsszövetséget kötöttek egymással (vérszerződés).
• Álmost választották fejedelemnek, és a szövetséget kötő törzsek: Megyer, Nyék, Kér, Keszi, Jenő, Tarján, Kürt-Gyarmat.
• A második elképzelés szerint az őshaza Belső-Ázsiában volt, és a magyar törzsek érkezése már a honfoglalás volt.
• A XIX. század közepéig tanították, hogy a magyarság három hullámban jött be a Kárpát-medencébe: hunok, avarok és Árpád népe.
• Korábban hosszú ideig éltek szomszédságban a finnugor népekkel.
• A harmadik elképzelés szerint a Kárpát-medence a nagykultúrájú nép őshazája is volt.
• A Kárpát-medencétől Kína határáig terjedő területen éltek a szkíták, szarmaták, szittyák, türkök, hunok, avarok, magyarok.
• A honfoglalás eszerint hon-visszafoglalás, ami 895-ben következett be.
• Árpád állt a törzsszövetség élén, és kb. 400 ezer magyar telepedett le a Kárpát-medencében.

A kalandozások kora

• A magyarok jól működő államszervezettel érkeztek a Kárpát-medencébe, de még a letelepedés után is sokáig használták a jurtát.
• A vándorlások idején a jurta rendkívül hasznos volt.
• Elkezdtek félig földbe süllyesztett házakat építeni.
• Intenzíven műveltek földet.
• Bár önellátásra rendezkedtek be, de azért tartottak kereskedelmi kapcsolatot a keleti világgal is.
• A magyarok érkezése felborította Európában a kialakuló rendet, amit a német birodalom határozott meg.
• Eleinte ők hívták segítségül a magyarokat hadjárataikba, később azonban már éppen tőlük féltették hatalmukat.
• A németek hatalmas, 100 ezer fős sereget zúdítottak a magyarokra, akik alig 30 ezer fős sereggel szálltak szembe velük.
• A magyarok hatalmas győzelmet arattak 907-ben, a Pozsonyi csatában.
• Nagy árat fizettek ezért, hiszen Árpád és több fia is meghalt a küzdelemben.
• Őt életben maradt fia, Zolta követte a fejedelmi trónon.
• Az új fejedelem idején is folytatódtak azok a hadjáratok, amelyeket az utókor kalandozásoknak nevezett el.
• Őseink végigszáguldozták a németföldet, eljutottak Franciaországba, Itáliába, Hispániába, kelet felé pedig Bizáncba.
• A gazdag zsákmánnyal hazatérő magyarok rettegésben tartották egész Európát.
• A kalandozások igazi oka az volt, hogy a magyarok visszaszerezzék azokat a kincseket, amelyeket éppen ezek az európai népek zsákmányoltak a hun és az avar birodalom szétesése után.
• 933-ban Merseburgnál, majd 955-ben Augsburg melletti Lech mezőn vereséget szenvedtek a magyarok a német lovasságtól.
• Az új fejedelem, Taksony ezért nyugatra már egyáltalán nem indított hadjáratot.
• Fia, Géza be is fejezte ezeket a hadműveleteket.
• Ő már a németekkel való megegyezésre törekedett.
• Elhatározta, hogy a magyarságot is bekapcsolja ebbe a rendszerbe.
• Békét kötött I. Ottó német császárral, és hittérítő papokat kért tőle.
• A bencés szerzetesek segítségével megalapította 966-ban Szent Márton hegyén az első apátságot.
• Az ősi magyar hitvilág és a hozzá kapcsolódó társadalmi rend azonban nagyon erős volt, így Gézának erőszakos módszerekhez kellett folyamodni.
• A feszültség akkor tört a felszínre, amikor Géza váratlanul meghalt.
• Az ősi jog szerint Koppány vezért illette volna a fejedelmi cím.
• Géza azonban végrendeletében Vajkra hagyta azt.
• 997-ben István keresztény szertartás szerint fejedelemmé ütötték, Koppány nem fogadta el a trónbitorlást, és megtámadta Veszprém várát.
• István német zsoldosok segítségével aratott győzelmet.
• Koppányt testét felnégyeltette, és a legnagyobb vár tetejére kitűzette.