A Magyar Állam Szervezete

A Magyar Állam Szervezete és Jogforrási Rendszere

• A magyar állam köztársaság, parlamentáris köztársaság és unitárius állam.
• A magyar államszervezet vízszintes tagoltsága 3+1 szervtípus: törvényhozás, végrehajtás, igazságszolgáltatás és ügyészi szervek.
• Az állami funkciók az államelmélet szerint a döntéshozatal, a döntések végrehajtása és a vitás ügyek intézése.
• Az alkotmányjog a hatalommegosztás elméletével foglalkozik, amely a hatalmi ágak elválasztását és egyensúlyát hivatott biztosítani.
• A magyar államszervezet függőleges tagoltsága 5 szintet ölel fel: országos, regionális (bírósági és ügyészségi szervrendszerben), vármegyei, járási és helyi (városi/községi).

Szervtípusok

• Az államhatalmi-képviseleti szervek és önkormányzati szervek, kormányzati-közigazgatási szervek, bírósági és ügyészségi szervezetrendszer mind részei a magyar államszervezetnek.
• A köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság, az alapvető jogok biztosa, az Állami Számvevőszék és a Költségvetési Tanács is fontos szerepet töltenek be.
• Az Országgyűlés 199 tagból áll (106+93), ahol egyfordulós választás van, általános, egyenlő és titkos választójog alapján.
• Az önkormányzatok vármegyei, fővárosi, helyi és kerületi szinten működnek.
• Az önkormányzatokra jellemző a közvetlen választás, az alárendelt szervek megválasztása és irányítása, valamint a döntéshozatal.
• Az Országgyűlés feladata a törvényalkotás (egyszerű és minősített többséggel), a legfőbb tisztségviselők megválasztása (köztársasági elnök, miniszterelnök, AB tagjai, stb.) és a képviselők választása 4 évente.
• A helyi önkormányzatok feladata a helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása, saját vagyonnal rendelkeznek és kötelező, valamint önként vállalt feladatokat látnak el.
• A helyi önkormányzatok szervei: képviselő-testület, polgármester és jegyző.
• Az államigazgatási szervek a végrehajtó hatalmat képviselik, ide tartozik a kormányzás és a közigazgatás (általános és szakigazgatási szervek).
• Az államigazgatási szervekre jellemző a jogalkotás, jogalkalmazás és szervezés.
• A Kormány a végrehajtó hatalom feje, irányítja a központi közigazgatást és felelős a parlamentnek.
• A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek, hatásköre mindarra kiterjed, amit jogszabály vagy Alaptörvény nem utal más szerv hatáskörébe, rendeletet és határozatot alkothat, valamint képviseli az EU-t.
• A bírósági szervezetrendszer feladata az igazságszolgáltatás. Szervei: Kúria (felülvizsgálati kérelmek, jogegységi határozatok), ítélőtáblák (másodfok), törvényszékek (első és másodfok) és járásbíróságok (első fok).
• Jellemző a jogalkalmazás és a bírói függetlenség.
• Az Országos Bírósági Hivatal központilag igazgatja a bíróságokat, lehetőség van választottbíráskodásra.
• A jogalkalmazás során az állami szervek jogviszonyt keletkeztetnek, módosítanak vagy szüntetnek meg, pl. közigazgatási eljárásban.
• A választottbírósági eljárás nem állami szerv által végzett tevékenység. Az igazságszolgáltatás bírósági eljárás keretében valósul meg.
• A közigazgatási szervek lehetnek államigazgatási (központi) vagy önkormányzati közigazgatási szervek. Az eljárásuk lehet irányítás-felügyelet (belső) vagy hatósági eljárás (külső).
• Az ügyészségi szervezetrendszer főbb szervei: Legfőbb Ügyészség, fellebbviteli főügyészségek, megyei és járási ügyészségek.
• Az ügyészségre jellemző a törvényességi ellenőrzési funkció, valamint a centralizáltság és hierarchia.
• A köztársasági elnök kifejezi a nemzet egységét.
• 35 éves választójogosult állampolgár lehet aki 5 évre választják és a parlament választja. Feladatai közé tartozik az állam képviselete, kezdeményezési jogok gyakorlása, személyi kegyelmi jog és döntés állampolgársági ügyekben.
• Az alkotmánybíróság 15 tagját az Országgyűlés választja 12 évre, kétharmados többséggel. A normakontroll fogalma fontos szerepet játszik a működésében.
• Az alapvető jogok biztosa az ombudsman intézménye, kiemelt figyelmet fordít a gyermekek, a jövő nemzedékek, a nemzetiségek és a veszélyeztetett társadalmi csoportok jogainak védelmére, valamint az állampolgári alapjogok védelmére.
• Az Állami Számvevőszék az állami pénzügyek legfőbb ellenőrző szerve, feladata a költségvetési kiadások ellenőrzése.
• A Költségvetési Tanács a központi állami költségvetés megalapozottságát vizsgálja, és vétójoggal rendelkezik a költségvetési törvény elfogadásának folyamatában.
• A Magyar Nemzeti Bank a monetáris politikáért felelős jegybank, elnöke rendeletalkotási joggal rendelkezik.
• A Nemzeti Média és Hírközlési Hatóság engedélyezi a sajtótermékeket, felelős a frekvenciagazdálkodásért, elnöke rendeletkiadási joggal rendelkezik.

Jogforrási Hierarchia

• A jogforrás fogalma lehet jogalkotói vagy jogalkalmazói, alaki vagy anyagi, külső (forma) vagy belső (szerv), írott vagy íratlan (szokásjog).
• A jogforrási hierarchia csúcsán az Országgyűlés által alkotott Alaptörvény áll, ezt követi a sarkalatos (kétharmados) törvény és a törvény.
• A Kormány kormányrendeletet alkothat, a minisztériumok miniszteri rendeletet, az önkormányzatok önkormányzati rendeletet.
• Speciális jogforrások közé tartoznak a nemzetközi egyezmények és az EU jogforrásai (rendelet, irányelv).
• Az állami irányítás egyéb jogi eszközei a határozat (testületi szerv), utasítás (egyéni szerv), irányelv és tájékoztató.
• A rendkívüli jogrend célja az állami hatékonyság fenntartása átmeneti időre, biztonsági és védelmi rendszer kialakításával a rendkívüli helyzetek során felmerülő feladatok végrehajtására.
• A rendkívüli jogrend következményeként a végrehajtó hatalom (Kormány) jogköre szélesedik ki és az Alkotmánybíróság kontroll-funkciója felerősödik.
• Az Alaptörvényben nevesített rendkívüli állapotok: Rendkívüli állapot, Szükségállapot, Megelőző védelmi helyzet, Terrorveszélyhelyzet, Váratlan támadás, Veszélyhelyzet.