A király helyettesítése a 11-16. században

A Király Helyettesítése a 11-16. században

• A királyt a 11-16. században különböző tisztségviselők helyettesíthették az országban. Ezek a tisztségviselők a király hatalmából eredő feladatokat láttak el.

Anya királyné

• Az anyakirálynő a királynő halála után nem élhetett tovább a kormányzásban.

Corregens

• A corregens a királynő felesége volt, aki határozatlan hatáskörrel segítette a kormányzást.
• Csak akkor volt lehetőség a corregens tisztség betöltésére, ha a trónon nő ült.

Dux

• A dux a király részleges helyettese volt egy adott terület (ducatus) vagy hercegség kormányzásában.
• Béla herceg, I. András fia 1048-ban kapta meg ezt a tisztséget elsőként.

Rex Junior

• A Rex Junior, vagyis ifjabb király, a fiatalabb uralkodót a király életében koronázták meg.
• II. András uralkodása alatt például Béla, a fia Rex Junior lett.
• A Rex Junior a maga területén gyakorolhatta a királyi jogokat.
• Háborúzhatott és szerződéseket kötött.

Reginatus

• A Reginatus a királynéi javakra utal, amelyekkel szabadon rendelkezhetett a király felesége.
• A megkoronázáshoz nem kapcsolódtak közjogi funkciók.

Helytartó

• A helytartó, Iocumtenes regius, a király utasítása szerint járt el.
• Például Báthory István nádor volt helytartó.
• 1723-tól felállították a Helytartótanácsot, amelynek elnöke a nádor volt.

Kormányzó

• A kormányzó (Gubernátor) a királyt helyettesítette, ha gyengeelméjű vagy kiskorú volt.
• Például V. László uralkodása alatt Hunyadi János töltötte be ezt a tisztséget.
• A kormányzó hatásköre azonos volt a király jogkörével, kivéve az igazságszolgáltatást, ahol a tanácsnak is volt szerepe.

A Királyi Hatalom Fajtái

• Patrimonális Királyság:
  • A király az ország összes földjének tulajdonosa volt.
  • Az ország minden lakója a király alattvalója volt.
  • A király hatalma a patrimoniumán, a földbirtokán alapult.
• Rendi -Képviseleti Monarchia:
  • A feudális rendszer megszilárdulásával létrejött a rendi dualizmus.
  • A rendek befolyást gyakoroltak a kormányzatra, a hadseregre és az adózásra.

A Király Jogköre

• Személyes Felségjogok:
  • Főkegyúri jog: a király az egyházon belül a püspököket és más egyházi személyeket választotta meg.
  • Sérthetetlenség: a királyt nem lehetett büntetni vagy megölni.
  • Majestas: a királyt felségnek címezték, amely a legmagasabb méltóság és tisztelet kifejeződése.
  • A király a címerébe építhette be az ország címerét.
  • A királynak udvartartása, testőrsége és királyi udvarnokai voltak.
  • Sérthetetlenség és felelőtlenség: a királyt nem lehetett felelősségre vonni cselekedeteiért.
  • Speciális tisztségek: különleges tisztségek voltak, amelyeket a királynak a születésekor kapott.
  • Pénzverés - Lucrum Camarae: a királynak joga volt pénzt verni.
• Közhatalmi Jogosítványok:
  • Törvényhozatal: a király adta ki a törvényeket.
  • Sérthetetlenség: a királyt nem lehetett büntetni vagy megölni.
  • Privilégiumadományozás: a király különleges jogokat adományozott a nemeseknek.
  • Jogalkotás és kihirdetés: a király hozta létre a törvényeket és hirdette ki őket.
  • Országgyűlés Körüli Jogok: a király vétószava volt az országgyűlés döntéseiben.
  • Bírói Hatalom: a király igazságot szolgáltatott, és bírákat nevezett ki.
  • Kormányzás és Közigazgatás: a király felügyelte az ország kormányzását.
• A Királyi Hatalom Korlátai:
  • A király hatalmát a hitlevélben foglaltak korlátozták.
• Egyházzal Kapcsolatban Álló Jogok:
  • A királynak befolyása volt az egyházra, és kinevezte az egyházi vezetőket.

Koronázás

• A koronázásnak három feltétele volt: az esztergomi érsek, a székesfehérvári Boldogasszony templom és a Szent Korona használata.
• A koronázási szertartásnak meghatározott szabályai voltak.
• Ez volt a világi akaratnyilvánítás és az egyházi szertartás együttese.
• A szertartás során az egyházi vezető intő szavakkal kezdte a ceremóniát.
• Az uralkodó egyházi esküt tett, majd felkenték őt.
• Átadták neki a hatalmi jelvényeket, majd megkoronázták.
• Ezt követően ünnepi Te Deumot és koronázási misét tartottak.
• Végül a világi koronázási esküt tette az uralkodó.
• Ezután ,,többeket lovaggá ütött", és ,,törvényt látott".
• A kard-aktus során az uralkodó felment a dombra és suhintott a kardjával a négy égtáj felé, jelezve, hogy meg fogja védeni az országot.
• A szertartás lakomával fejeződött be.

Koronázási Jelvények

• Szent Korona: István király kapta II. Szilveszter pápától. Eredetileg nyílt korona volt.
• Jogar: a jobb kézben tartották, a király igazságszolgáltatás és hatalmát jelképezte.
• Országalma: a bal kézben tartották.
• Palást: Gizella ajándéka, a veszprémi egyháznak átadták. A védelmező hatalmat szimbolizálta.
• Kard és kereszt: az uralkodó hatalmát és a keresztény hitet jelképezték.

Hitlevél

• A hitlevél egy írásos paktum volt az uralkodó és a koronáló rendek között.

Államkormányzati Feladatok

• Két kormányzati méltóságot különböztettek meg: udvari és országos.

• Nádorispán:

  • A rendi Magyarország legmagasabb udvari, majd országos méltósága volt.
  • Összegyűjtötte és kezelte a királyi udvar jövedelmeit.
  • Felügyelte a királyi birtokokat.
  • Gondoskodott a királyi udvar ellátásáról.
  • Királyt helyettesítő bíróként ítékezett.
  • A királyi pecsét őre volt.
  • A 12. századra saját bírói fórummal rendelkezett.
  • Az Aranybulla elsőként említi a nádorispán tisztségét.
  • Katonáskodó elemek parancsnoka és bírája volt.
  • 1485: Nádori cikkek - a palatinus legfőbb jogosítványait tartalmazták.
  • 1608: a diéta elnöke volt a nádorispán.

• Erdélyi Vajda:

  • Erdély kormányzója volt, a nádor után a legfontosabb tisztség.
  • Teljes jogkörrel képviselte és helyettesítette a királyt a királytól kapott területeken.
  • Igazságszolgáltatást szolgáltatott, gondoskodott a közigazgatásról és a hadügyekről.
  • Hét erdélyi vármegye területén látta el feladatait.

• Horvát Bán:

  • Kálmán uralkodása idején lett országos főméltóság.
  • Magyarországi főurakat neveztek ki ebbe a tisztségbe.

• Országbíró (Udvarispán-Comes Curialis):

  • Hatásköre átfedte a nádorispán hatáskörét.

• Tárnokmester (Magister Tavernicorum):

  • A kincstárnok kezelője. A pénzügyi igazgatás feje.

• Főkincstárnok (Summus Theasaurarius):

  • A tárnokmester helyettese.

• Kancellárok (Cancellarii Regii)

  • A királyoklevelek kiadása volt a feladatuk. Írástudóként dolgoztak.

Erdélyi Fejedelemség és Társországok

• Nem teljesen világos volt a viszonya az Erdélyi Fejedelemségnek a másik magyar állammal.
• Az erdélyi fejedelmek számos kérdésben teljesen szuverén módon jártak el.
• 1570 - Speyeri egyezmény: János Zsigmond lemondott a királyi cím használatáról.
• Vallási Tűrelem: Katolikus, Lutheránus, Kálvinista és Unitárius vallásúak békésen éltek együtt az országban.
• Regnum: Szűk értelemben vett ország, az anyaország.
• Diploma Leopoldium: Erdély ,,felszabadítását követően nem csatolták vissza a Habsburgok Mo.-hoz.

Fedezd fel a királyi hatalom helyettesítőit a 11-16. században! A quiz bemutatja az anyakirálynőt, corregenst, duxot és Rex Junort, valamint azok szerepét a kormányzásban. Teszteld tudásodat a középkori monarchiáról és a helyettesítőkként betöltött tisztségekről.