5.A Légzés célja és fő feladatai

4. 5 A légzés célja és fő feladatai

• A légzőszervrendszer biztosítja a biológiai oxidációhoz szükséges oxigén felvételét.
• A légzőszervrendszer elvezeti a lebontó anyagcserében keletkezett szén-dioxidot
• Lehetővé teszi a hangképzést.
• Részt vesz a hőleadásban intenzív légcsere révén.
• A légzőmozgások segítik a vér szív felé történő áramlását a negatív mellűri nyomás kialakításával.
• A légzőszervrendszernek kiválasztó működése is van, mivel eltávolítja a szén-dioxidot, ezzel szabályozva a testfolyadékok kémhatását.
• A légzési gázok az oxidációhoz szükséges oxigén és a keletkező szén-dioxid.

Fizikai és kémiai értelmezés

• Fizikai értelemben a légzés gázcserét és légcserét jelent.
• A gázcsere a testfolyadék (vér) és a levegő között zajlik a tüdő felületén keresztül.
• Belső gázcsere a testfolyadék (vér) és a szövetek között a kapillárisok határfelületén zajlik.
• A légcsere a tüdő és a külső légtér között zajló, nyomáskülönbségen alapuló levegőáramlás.
• Kémiai értelemben a légzés a biológiai oxidáció folyamata, más néven sejtlégzés.

Fontosság

• Az ember 10 másodpercen belül elveszti az eszméletét, ha az idegrendszer oxigénellátása megszűnik.
• A pihenő felnőtt ember oxigénszükséglete 250 ml/perc.
• A termelődő szén-dioxid folyamatos eltávolítása is fontos a kémhatás szabályozása miatt.

A légzési hányados (RQ)

• A sejtlégzés jellemzésére használják, az időegység alatt keletkező CO2 és az elfogyasztott O2 térfogatának hányadosa.
• RQ = CO2 térfogata / O2 térfogata.

Különböző anyagok RQ értékei

• Szénhidrátoknál 1.
• Zsíroknál kb. 0,7.
• Alkoholos erjedésnél nem értelmezhető.
• A zsírok oxidációjakor több oxigén használódik fel, mint szén-dioxid keletkezik.

A légzőrendszer felépítése

• A légutak: orrüreg, szájüreg, garat, gége, légcső, főhörgők, hörgők, hörgőcskék.
• A tüdő és a mellhártyák is a rendszer részei, továbbá a kisvérköri erek.
• Tágabb értelemben a mellkas és a légzőizmok is ide tartoznak, valamint az idegrendszeri képletek és receptorok.
• A felső légutak az orrüregtől a garatig tartanak.
• Az alsó légutak a gégétől kezdődnek és a tüdőben végződnek.
• Az orrüreg bonyolult járatrendszer, a külső és a koponya üregrendszerében helyezkedik el.
• Az orrüreg két nagyobb üregből és a hozzájuk kapcsolódó melléküregekből áll.
• A nagyobb üregek az orrsövénnyel vannak elválasztva és a külső-belső orrnyílásokon át nyílnak.
• Az orrkagylók növelik az orrüreg belső felületét és kialakítják a megfelelő légáramlatokat.
• A melléküregeket is nyálkahártya béleli, csillós hengerhámmal és sok nyálkatermelő sejttel.
• Az orrüreg felmelegíti, párásítja és pormentesíti a levegőt, rezonátorként részt vesz a hangképzésben, és ellátja a szaglóműködést.

A gége

• A gége a garatból nyílik az alsó légutakba.
• Porcokból, kötőszövetes lemezekből, izmokból és nyálkahártyával bélelt üreges szerv.
• A gége porcai: pajzsporc, gyűrűporc, kannaporcok és gégefedőporc.
• A pajzsporc a gége elülső részét határolja.
• A gyűrűporc a pajzsporc alatt található.
• A kannaporcok a gyűrűporchoz kapcsolódnak.
• A gégefedőporc felülről határolja a gége nyílását és megakadályozza, hogy nyeléskor étel kerüljön a légcsőbe.

A hangszalagok

• Hámszövetből, kötőszövetből és vázizomszövetből épülnek fel.
• A kannaporcok és a pajzsporc között feszülnek ki.
• A köztük lévő háromszögletű nyílás a hangrés.
• Összezáródásukkal a gége légmentesen lezárható.
• A kiáramló levegő általuk képzett rezgései hoznak létre hangokat.
• Hangmagasság függ a hangszalagok vastagságától, hosszától, feszességétől és a hangrés alakjától.
• Hangerő függ a kiáramló levegő mennyiségétől és sebességétől.
• Az egyes magán- és mássalhangzók képzésében a gégén kívül a garat, a nyelv, az ajkak, a fogak, a száj- és az orrüreg is részt vesznek.
• A hangszín az egyéni hangképzéskor a gégében keletkezett alaphangok különböző felületekről visszaverődve dúsulnak felhangokkal.

A légcső

• C alakú porcokból felépülő, nyálkahártyával bélelt cső.
• A nyelőcső szorosan kapcsolódva helyezkedik el mögötte.
• A nyálkahártyája csillós hengerhám borítja sok nyálkatermelő sejttel.
• A csillók a port a garat felé áramoltatják.
• Két főhörgőre oszlik, melyeket porcgyűrűk merevítenek.

Hörgők és a tüdő

• A légutak a tüdőben a főhörgőkkel folytatódnak.
• A főhörgők egyre kisebb hörgőkre és hörgőcskékre ágaznak.
• Végül a léghólyagokban végződnek, létrehozva a tüdőfát.
• A légutak falának szerkezete változik a főhörgőktől a hörgőcskék felé, egyre kevesebb a porcszövet, több a kötőszövet és a simaizomszövet, a hámszövet pedig laposodik.
• A tüdő a mellüregben található páros szerv, a mellkasfal és a rekeszizom határolja.
• Alakja kúphoz hasonlít, állománya szivacsszerű.
• A tüdőkapuknál lépnek be és ki a tüdők erei és a főhörgők.
• Mély hasadékok lebenyekre tagolják a tüdőt (jobb 3, bal 2 lebeny).
• A léghólyagocskák bonyolult rendszere építi fel a tüdőt.
• A léghólyagocskák felülete a légzőfelület, emberben elérheti a 150 m2-t.
• Ott zajlik a külső gázcsere, faluk igen vékony, felszínüket laphámsejtek borítják.

A Mellhártyák

• A tüdőt mintegy kifeszítik a mellkas belső felszínére.
• A mellhártyának két lemeze van; a külső a mellkasfalra, a belső a tüdőre tapad.
• A két lemez között savós folyadék található.
• A nyomás a mellhártya lemezei között kisebb, mint a tüdőben, ezért a tüdő kifeszül a mellkas falára.

Légzőmozgások

• A mellkas térfogatváltozása teszi lehetővé a légcserét.
• A tüdőnek nincs saját izomzata, a légzőizmok mozgatják a mellhártyákat.
• A légzőizmok a bordaközi izmok és a rekeszizom.
• Nyugodt belégzéskor a külső bordaközi izmok felemelik a mellkast, a rekeszizom pedig ellaposodik.
• Ennek köszönhetően a mellüreg térfogata megnő, a tüdő kitágul, a nyomás lecsökken, és levegő áramlik a tüdőbe.
• A hasi légzésben a rekeszizom, a mellkasi légzésben a bordaközi izmok dominálnak.

Kilégzés

• A nyugodt kilégzés passzív folyamat. A mellkas saját súlya és a tüdő rugalmassága miatt következik be.
• Erőltetett kilégzéskor a belső bordaközi izmok és a hasizmok is közreműködnek.

A légcsere térfogati jellemzői

• A légzési térfogat (VT) egyszeri légvétellel ventillált levegő mennyisége, kb 0,5 l.
• A légzési perctérfogat (VE) a légvételenként kicserélt levegő térfogatának és a percenkénti légvételek számának szorzata; kb 8 l.
• A belégzési tartalék (IRV) az erőltetett belégzéskor beszívható levegőmennyiség, kb 2,5 l.
• A kilégzési tartalék (ERV) az erőltetett kilégzéskor kipréselhető levegőmennyiség, kb 1,5 l.
• A maradék levegő (RV) a tüdőben maradó levegő, amit nem tudunk kifújni, kb 1 l.
• A vitálkapacitás (VC) az egy légvétellel maximálisan beszívott, majd erőteljesen kifújt levegő térfogata, kb 4,5 l.
• A tüdő teljes kapacitása (TLC) a vitálkapacitás és a maradék levegő összege.
• A légcsere térfogati változásai spirométerrel mérhetők.
• Fizikai terhelés során a légzőműködések intenzitása nő.
• Az oxigénfelvevő képesség korlátozott és egyénileg változó mértékben.
• A test által felvehető és szállítható oxigén mennyiségét a V(O2)max érték jelzi.
• Az életkor előrehaladtával, a légzőrendszer rugalmasságának elvesztése miatt a V(O2)max csökken.
• Az edzett szervezet a légzésszám mellett a légzések mélységének növelésével is fokozza az oxigénfelvételt.

A légzőszervi megbetegedések

• A légzőszervrendszeri megbetegedéseket örökletes tényezők, fizikai-kémiai ártalmak és kórokozók okozhatják.
• Az orrnyálkahártya-gyulladás gyakori rendellenesség, mely lehet allergiás (szénanátha) vagy fertőzéses (közönséges nátha) eredetű.
• A szénanáthát növényi pollenek, penészek vagy poratkák okozhatják.
• Tünetei az orrfolyás, szemkönnyezés, tüsszögés, viszketés.
• A közönséges nátha az orr nyálkahártyájának hurutos gyulladása vírusok, vagy baktériumok okozzák.
• A garatgyulladás (torokgyulladás) bakteriális vagy virális eredetű, a garat nyálkahártyája gyulladt, láz és nyaki nyirokcsomó-duzzanat jellemzi.
• A középfülgyulladás a felső légutak gyulladásos folyamataival hozható kapcsolatba, a garat és a középfül közötti kapcsolat miatt.

Rekedtség és hörghurut

• Rekedtség esetén a hangszín megváltozik, oka a hangszálak megvastagodása, ami lehet gyulladás vagy túlzott dohányzás, hangszalagok túlerőltetése.
• A hörghurut a hörgők fokozott váladéktermelésével járó gyulladásos megbetegedése.
• Gyakran valamilyen vírus vagy baktérium okozza általában, a nátha szövődménye. Ha nem gyógyul, a folyamat előrehaladtával tüdőgyulladás alakulhat ki. Jellemző hörgő jelenség. köhögés, rossz közérzet, hátfájás, váladékképződés, láz.

Asztma

• Az alsó légutak krónikus gyulladásos betegsége.
• Jellemző a rohamokban jelentkező nehézlégzés, a hörgők szűkülete és a sűrű váladék.
• A tüneteket leggyakrabban allergia, vírusfertőzés, légszennyezés, fizikai terhelés és a pszichés tényezők válthatják ki..

Tuberkolózis (tbc)

• Okozója a Koch-féle baktérium ami, cseppfertőzéssel terjed.
• Elsődlegesen a tüdőt támadja meg, de szétterjedhet a szervezetben.
• A tbc-s beteg tüdejében rögök, gümők keletkeznek.
• Jellemzők a; mellkasi; mellkasi, hátfájás, vér felköhögés, rohamok és a láz stb... a kötelező, az eleinte Magyarországon, szervezet, kezelés antibiotikuma.
• A kór egy antibiotikum, közt van védett . állapotban, rossz a vírusok.

A tüdőgyulladás

• Elsősorban a léghólyagokat - és a szöveteket is érinti.
• Sok nem tüdőgyulladás, van fajtája sok. kórokozók.. a gomba, baci
• Első,dlegesen a,a a kioltja másodlagos felmerülé,a z egyik a hám, típus

Dohányzás

• Nagyon veszélyes és káros.
• Közel 28 ezer a károk.
• Bőven tele-van nikotinos szertűnetekkel.
• Megannyi szálra szedi a nikotint.
• Rászokás
• Egyértelműen szervi károkat okoz.
• Megzavarja a a választ.
• Csökken a a .
• Nő a a
• Egyebek...

Tüdőrák

• Rossz .
• Kiváltó tényezők lehet dohányos, radioatív cucc.

A légzés szabályozása

• Alapvetően lényeges a légzőizmok szabályozása..
• reflex, ami mértékben szabályozható.
• a és a . szabályozzák az-ért felelős központok.
• , egy a légzés.
• a a , a inger ( =, p) a mértékben a légzés.
• A légzésben , idegi inger van.
• , vérciklus tartam, híg.
  • H a vér és a közösségi a ( .
  • mechanikai a-ból ered.

A nyomás

• , mi van lényeges, .
• nyomás, ha a -érték a.
• van sok más .