Közigazgatás 1-10. PDF

RENDÉSZETI ALAP- ÉS SZAKVIZSGA BIZOTTSÁG Szerző: Dr. Sóti Kálmán Szakmai lektor: Dr. Török Zoltán Pedagógiai lektor: Bányik Anita Szerkesztő: Kecskés Nikolett Készült: 2019. december II. kiadás 2 ...

RENDÉSZETI ALAP- ÉS SZAKVIZSGA BIZOTTSÁG Szerző: Dr. Sóti Kálmán Szakmai lektor: Dr. Török Zoltán Pedagógiai lektor: Bányik Anita Szerkesztő: Kecskés Nikolett Készült: 2019. december II. kiadás 2  TARTALOMJEGYZÉK 1. ADAT-ÉS ÜGYKEZELÉSRE, ÜGYVITELRE, TITOKVÉDELEMRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK, TITOKTARTÁSI SZABÁLYOK....................................................................................................... 8 1.1. Az adatvédelem és az adatkezelés jogforrásai............................................................................ 8 1.2. Az adatkezelés fogalma............................................................................................................... 9 1.3. Az adatkezelés elvei.................................................................................................................... 9 1.4. Az adatkezelés jogalapja és általános feltételei........................................................................... 9 1.4.1. A személyes adat kezelése................................................................................................ 10 1.4.2. A különleges adatok kezelése........................................................................................... 10 1.5. Az érintettet megillető jogosultságok........................................................................................ 11 1.6. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó kötelezettségei.................................................................. 12 1.7. Az adatvédelmi incidensek kezelése......................................................................................... 12 1.8. Az adatvédelmi tisztviselő........................................................................................................ 13 1.9. A személyes és adatok védelme................................................................................................ 13 1.9.1. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jogállása, feladatai................ 13 1.10. Ügykezelés, ügyvitel............................................................................................................... 13 1.10.1. Az ügykezelésre vonatkozó fogalmak............................................................................. 13 1.10.2. Az ügyiratkezelés jogi szabályozása............................................................................... 14 1.10.3. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményei......................... 14 1.11. Titokvédelemre vonatkozó előírások, a titoktartásra vonatkozó szabályok............................ 17 1.11.1. Minősített adatok védelmének jogi alapjai...................................................................... 17 1.11.2. A minősített adatkezelés során alkalmazandó alapelvek................................................ 18 1.11.3. A minősített adat, a minősítés, a minősítési szintek........................................................ 18 1.11.4. A felülvizsgálat és a felülbírálat...................................................................................... 19 1.11.5. A biztonsági feltételek..................................................................................................... 19 1.11.6. A minősített adat védelmét ellátó szervezetek és személyek.......................................... 20 1.11.7. A minősített adatok büntető- és szabálysértési jogi védelme.......................................... 20 2. KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETI IGAZGATÁS......................................................................... 21 2.1. A közigazgatás fogalma, feladata, rendszere, tagozódása......................................................... 21 2.2. Az államigazgatás szervezete, tagozódása................................................................................ 21 2.2.1. A központi államigazgatási szervek.................................................................................. 21 2.2.2. A Kormány........................................................................................................................ 22 2.3. Önkormányzati igazgatás.......................................................................................................... 24 2.3.1. A helyi önkormányzati rendszer....................................................................................... 25 2.3.2. A helyi önkormányzatok típusai....................................................................................... 25 2.3.3. Az önkormányzatok feladat- és hatásköre........................................................................ 25 2.4. A közigazgatás személyzete...................................................................................................... 28 2.4.1. A közigazgatás feladatellátás............................................................................................ 28 2.4.2. A közigazgatási jogviszonyban foglalkoztatottak csoportosítása, jogállása,.................... 28 2.4.3. A közszolgálati tisztviselők............................................................................................... 28 3. ALKOTMÁNYJOGI ÉS JOGI ALAPISMERETEK....................................................................... 32 3.1. A társadalmi norma, a jogi norma, a jog fogalma, szerkezete.................................................. 32 3.1.1. A társadalmi norma, a jogi norma, a jog fogalma............................................................. 32 3.1.2. A jogforrási rendszer sajátosságai és a jogforrások.......................................................... 33 3.1.3. Az uniós jog...................................................................................................................... 33 3.1.4. A jogalkotó szervek által kibocsátott jogszabályok.......................................................... 33 3.1.5. Közjogi szervezetszabályozó eszközök............................................................................ 33 3.1.6. Magyarország jogrendszerének jogági tagozódása........................................................... 34 3.2. Általános jogalkotási és jogalkalmazási ismeretek................................................................... 34 3.2.1. A jogképződés fogalma, fajtái........................................................................................... 34 3.2.2. A jogalkotás fogalma, fajtái.............................................................................................. 34 3  3.2.3. A jogalkalmazás fogalma, műveletei................................................................................ 35 3.3. Az alkotmány fogalma, az alkotmányossági követelmények.................................................... 35 3.4. Az államhatalmi szervek rendszere........................................................................................... 36 3.4.1. Az Országgyűlés............................................................................................................... 36 3.4.2. A Kormány........................................................................................................................ 37 3.4.3. A köztársasági elnök......................................................................................................... 38 3.4.4. A bíróság........................................................................................................................... 39 3.4.5. Az ügyészség..................................................................................................................... 40 3.4.6. Az alapvető jogok biztosa................................................................................................. 41 3.4.7. Az önálló szabályozó szervek........................................................................................... 41 3.4.8. Az Alkotmánybíróság....................................................................................................... 41 3.4.9. Az Állami Számvevőszék................................................................................................. 42 3.4.10.A helyi önkormányzatok.................................................................................................. 42 3.5. Az alapvető jogok és kötelezettségek rendszere....................................................................... 43 3.5.1. Az alapvető jogok csoportosítása, korlátozása.................................................................. 43 3.5.2. Az egyes alapvető jogok................................................................................................... 43 3.5.3. Az alapvető kötelességek.................................................................................................. 44 4. EMBERI JOGI, POLGÁRI JOGI ÉS KISEBBSÉGJOGI, KÖZIGAZGATÁSI ÉS BELÜGYI ALAPISMERETEK...................................................................................................................... 45 4.1. Emberi jogi alapismeretek......................................................................................................... 45 4.1.1. Az emberi jogok deklarálása............................................................................................. 45 4.1.2. Az antiszemitizmus definíciója......................................................................................... 46 4.2. Polgári jogi alapismeretek......................................................................................................... 47 4.2.1. A polgári jog fogalma, jogforrása..................................................................................... 47 4.2.2. A Ptk. hatálya és alapelvei................................................................................................ 47 4.2.3. A polgári jog területei....................................................................................................... 47 4.2.4. Az ember mint jogalany (jogképesség, cselekvőképesség)............................................... 47 4.3. Közigazgatási és belügyi alapismeretek.................................................................................... 49 4.3.1. A Belügyminisztérium feladata és hatáskörei a közigazgatás rendszerében..................... 49 5. SZABÁLYSÉRTÉSEKRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK........................................... 50 5.1. A szabálysértési jog fogalma, jogforrása, célja......................................................................... 50 5.1.1. A szabálysértés fogalma.................................................................................................... 50 5.2. A szabálysértésért való felelősség............................................................................................. 51 5.3. A szabálysértést meghatározó jogszabály hatálya..................................................................... 52 5.4. A szabálysértés büntethetőségének elévülése........................................................................... 52 5.5. Felelősségi akadályok (büntethetőségi akadályok)................................................................... 53 5.5.1. A szabálysértésért való felelősség akadályok rendszere................................................... 53 5.5.2. A büntethetőséget kizáró okok.......................................................................................... 53 5.5.3. A büntethetőséget megszüntető okok................................................................................ 54 5.5.4. A büntethetőséget kizáró másodlagos akadályai............................................................... 54 5.6. A szabálysértés miatt alkalmazható jogkövetkezmények......................................................... 54 5.6.1. A szabálysértési szankció.................................................................................................. 54 5.6.2. A szabálysértés miatt alkalmazható büntetések................................................................ 54 5.6.3. A szabálysértés miatt alkalmazható intézkedések............................................................. 55 5.6.4. A büntetés kiszabása, elévülése, mentesülés a hátrányos jogkövetkezmények alól......... 57 5.7. Katonákra vonatkozó rendelkezések......................................................................................... 57 5.8. A szabálysértés miatt eljáró hatóságok..................................................................................... 58 5.9. A kizárás.................................................................................................................................... 58 5.9.1. A kizárás általános szabályai............................................................................................. 58 5.9.2. A szabálysértési hatóság tagjának kizárása....................................................................... 59 6. A KÖZIGAZGATÁSI HATÓSÁGI ELJÁRÁS.............................................................................. 59 6.1. A közigazgatási eljárás, a közigazgatási hatósági eljárásjog..................................................... 59 6.2. Alapelvek és a törvény hatálya.................................................................................................. 59 6.2.1. Az Ákr. alapelvei.............................................................................................................. 59 4  6.2.2. Az Ákr. hatálya................................................................................................................. 60 6.2.3. Eljárási képesség és képviselet.......................................................................................... 61 6.3. Alapvető rendelkezések............................................................................................................. 61 6.3.1. Alapvető és a kivételes rendelkezések viszonya............................................................... 61 6.3.2. Az eljárási kötelezettség, hatáskör, illetékesség................................................................ 61 6.3.3. Nyelvhasználat.................................................................................................................. 62 6.3.4. Kizárás.............................................................................................................................. 62 6.3.5. Megkeresés........................................................................................................................ 63 6.3.6. A kapcsolattartás általános szabályai................................................................................ 63 6.3.7. Adatkezelés....................................................................................................................... 63 6.3.8. Betekintés az eljárás irataiba............................................................................................. 63 6.4. A kérelemre induló hatósági eljárás.......................................................................................... 64 6.4.1. A kérelem, és annak tartalma............................................................................................ 64 6.4.2. Sommás eljárás és teljes eljárás........................................................................................ 64 6.4.3. A függő hatályú döntés..................................................................................................... 65 6.4.4. A kapcsolódó eljárás......................................................................................................... 66 6.4.5. A kérelem visszautasítása................................................................................................. 66 6.4.6. Az eljárás megszüntetése.................................................................................................. 67 6.4.7. Az eljárás felfüggesztése................................................................................................... 67 6.4.8. Az eljárás szünetelése....................................................................................................... 67 6.4.9. Az ügyintézési határidő és a határidő számítása............................................................... 68 6.4.10. Igazolási kérelem............................................................................................................ 68 6.4.11. A szakhatóság közreműködése........................................................................................ 69 6.4.12. Idézés és az értesítés........................................................................................................ 69 6.5. Bizonyítás, a tényállás tisztázása............................................................................................... 70 6.5.1. A bizonyítás...................................................................................................................... 70 6.5.2. A tényállás tisztázása........................................................................................................ 70 6.5.3. Az egyes bizonyítási eszközök, és eljárások..................................................................... 70 6.5.4. A bizonyítékok ismertetése az ügyféllel........................................................................... 72 6.5.5. Az eljárás akadályozásának következményei................................................................... 72 6.5.6. Az eljárási cselekmények rögzítése................................................................................... 72 6.5.7. A hatósági tanú.................................................................................................................. 72 6.6. A hatóság döntései.................................................................................................................... 72 6.6.1. A döntés formái, a határozat és a végzés.......................................................................... 73 6.6.2. Hatósági szerződés............................................................................................................ 74 6.7. Hatósági bizonyítvány, igazolvány és nyilvántartás................................................................. 74 6.8. A hatósági ellenőrzés................................................................................................................ 74 6.9. A hivatalbóli eljárás.................................................................................................................. 75 6.10. A jogorvoslat........................................................................................................................... 75 7. EURÓPA UNIÓS ALAPISMERETEK........................................................................................ 76 7.1. Az Európai Unió kialakulása, fejlődése.................................................................................... 76 7.1.1. Az Európai Unió előzményei, létrejötte............................................................................ 76 7.1.2. Az integráció bővülése, története...................................................................................... 76 7.2. Az Európai Unió intézményrendszere....................................................................................... 77 7.2.1. Az Európai Parlament (EP)............................................................................................... 77 7.2.2. Az Európai Tanács (ET).................................................................................................... 78 7.2.3. A Tanács........................................................................................................................... 78 7.2.4. Az Európai Bizottság (Bizottság)...................................................................................... 78 7.2.5. Az Európai Unió Bírósága (EUB)..................................................................................... 79 7.2.6. A Számvevőszék............................................................................................................... 79 7.2.7. Európai Központi Bank és a Központi Bankok Európai Rendszere................................. 79 7.2.8. Egyéb intézmények........................................................................................................... 80 7.3. Az euró, az euró övezet és a monetáris unió. Nyelvhasználat és az EU jelképei...................... 80 7.3.1. Az euró, az euró övezet és a monetáris unió..................................................................... 80 7.3.2. Nyelvhasználat, jelképek................................................................................................... 80 5  7.4. Az Európai Unió jogrendszere.................................................................................................. 81 7.4.1. Az elsődleges jogforrások................................................................................................. 81 7.4.2. A másodlagos jogforrások - a jogi aktusok....................................................................... 81 7.4.3. Alapjogvédelem az Európai Unióban............................................................................... 82 7.4.4. Az európai uniós jog és a magyar jog viszonya................................................................ 82 8. ÁLTALÁNOS NEMZETKÖZI JOGI ISMERETEK ÉS A HUMANITÁRIUS JOG............................. 83 8.1. A Nemzetközi jog általános tételei............................................................................................ 83 8.1.1. A nemzetközi jog meghatározása...................................................................................... 83 8.1.2. A nemzetközi jog szintjei.................................................................................................. 84 8.1.3. A nemzetközi jog forrásai................................................................................................. 84 8.1.4. A nemzetközi jog alapelvei............................................................................................... 85 8.2. A nemzetközi humanitárius jog................................................................................................. 86 8.2.1. A nemzetközi humanitárius jog meghatározása................................................................ 86 8.2.2. A humanitárius jog forrásai és alkalmazása...................................................................... 87 8.2.3. A humanitárius jog alapelvei............................................................................................ 88 9. GAZDÁLKODÁSI ÉS PÉNZÜGYI ALAPISMERETEK................................................................. 89 9.1. Pénzügyi alapismeretek............................................................................................................. 89 9.1.1. A gazdaságpolitika fogalma, főbb területei, jellemzői, eszközrendszere.......................... 89 9.1.2. A monetáris és a költségvetési politika jellemzői, célja, eszközei, csoportjai.................. 89 9.1.3. A nemzetgazdaság, a gazdaság szereplői és szerkezete és a nemzetgazdaság mutatói..... 90 9.2. Államháztartási és gazdálkodási alapismeretek........................................................................ 90 9.2.1. Az államháztartás rendszere.............................................................................................. 91 9.2.2. A költségvetési bevételek, költségvetési kiadások, költségvetés...................................... 91 9.2.3. A központi költségvetés elkészítésének, végrehajtásának szabályai................................. 92 9.2.4. A központi költségvetésről szóló törvény szerkezete, tartalma........................................ 93 9.3. Nemzeti vagyon......................................................................................................................... 94 9.4. Költségvetési szervek................................................................................................................ 95 9.4.1. A költségvetési szerv fogalma, tevékenységei.................................................................. 95 9.4.2. A költségvetési szervek irányítása, felügyelete................................................................. 95 9.5. Kötelezettségvállalás, ellenjegyzés, utalványozás.................................................................... 96 9.5.1. Kötelezettségvállalás......................................................................................................... 96 9.5.2. Utalványozás, teljesítés igazolás....................................................................................... 96 9.6. Ellenőrzés az államháztartás területén...................................................................................... 96 10. INFORMÁCIÓBIZTONSÁG ÉS ADATVÉDELEM, A HÍRADÁSRA, ÖSSZEKÖTTETÉSRE ÉS ADATTOVÁBBÍTÁSRA VONATKOZÓ SAJÁTOS LEHETŐSÉGEK ÉS SZABÁLYOK........................ 97 10.1. Az információbiztonság és adatvédelem jelentősége.............................................................. 97 10.2. Az információbiztonság jogi szabályozása............................................................................. 97 10.3. Az információbiztonság alapfogalmai..................................................................................... 98 10.4. Biztonsági követelmények...................................................................................................... 98 10.4.1. Az elektronikus információbiztonsági követelmények................................................... 98 10.4.2. Az elektronikus információs rendszerek biztonsági osztályba sorolása.......................... 99 10.4.3. Az elektronikus információs rendszerrel rendelkező szervezetek biztonsági szintje...... 99 10.5. A szervezeteknek az elektronikus információs rendszereik védelmét biztosító kötelezettségei.......................................................................................................................................................... 99 10.5.1. A szervezet vezetőjének kötelezettségei......................................................................... 99 10.5.2. Az elektronikus információs rendszer biztonságáért felelős személy feladata............. 100 10.6. Az elektronikus információs rendszerek biztonságának felügyelete..................................... 100 10.6.1. Információbiztonsági felügyelő kirendelése................................................................. 101 10.6.2. Sérülékenységvizsgálat, biztonsági esemény vizsgálata............................................... 102 10.6.3. Kormányzati eseménykezelő központ........................................................................... 102 10.7. Adattovábbítás....................................................................................................................... 102 11. NEMZETPOLITIKA............................................................................................................ 102 11.1. A nemzetpolitika és a nemzetpolitikai stratégia.................................................................... 102 11.2. Jogszabályi alapok................................................................................................................. 103 6  11.2.1. Az Alaptörvény............................................................................................................. 103 11.2.2. A Nemzeti Összetartozás melletti tanúságtételről szóló törvény.................................. 103 11.3. Cselekvési területek............................................................................................................... 104 11.3.1 A magyar közigazgatás.................................................................................................. 104 11.3.2. Magyarországi társadalom............................................................................................ 105 11.3.3. Magyarság Háza............................................................................................................ 105 11.3.4. Határtalanul! (osztálykirándulási program).................................................................. 105 11.3.5. Egyszerűsített honosítás................................................................................................ 105 11.3.6. Hatékony támogatáspolitika.......................................................................................... 106 11.3.7. Bethlen Gábor Alap....................................................................................................... 106 11. 4. Magyar–magyar kapcsolattartás, párbeszéd......................................................................... 106 11.4.1. Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT).......................................................................... 106 11.4.2. Magyar Diaszpóra Tanács............................................................................................. 106 11.4.3. Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma............................................................. 106 11.4.4. Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottsága.................................................... 106 A FELHASZNÁLT IRODALOM JEGYZÉKE................................................................................ 107 7  1. Adat- és ügykezelésre, ügyvitelre, titokvédelemre vonatkozó előírások, titoktartási szabályok 1.1. Az adatvédelem és az adatkezelés jogforrásai Hatályos jogunkban az adatvédelem kötelező jogi szabályozása az Európai Unió általános adatvédelmi rendelete, az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (általános adatvédelmi rendelet)1 az EU-ban lévő magánszemélyek személyes adatainak magánszemély, vállalkozás vagy szervezet által történő kezelésén alapul, menynek rendelkezéseit jogalkotási eljárással és a jogalkalmazás gyakorlatával is alkalmazni kell. Ezzel összhangban Magyarország Alaptörvénye rendelkezik2 a jó hírnév, a személyes adatok védelméről, a közérdekű adatok megismerésének jogáról az alábbiak szerint: „Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.” Magyarország Alaptörvénye a személyes adatok védelméhez fűződő jogot és a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogot is alapjogként határozza meg. A személyes adatok védelmét, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog érvényesülését szolgáló alapvető szabályokról, valamint a szabályok ellenőrzésére hivatott hatóságról törvény (a továbbiakban: Infotv.) rendelkezik.3 Ezen jogok érvényesülésének ellenőrzéséről a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) gondoskodik. Az Infotv. rendelkezései kiterjednek és összhangban állnak a személyes adatoknak az (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatálya alá tartozó kezelésére. Az Infotv. célja az adatok kezelésére vonatkozó alapvető szabályok meghatározása annak érdekében, hogy a természetes személyek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák, valamint a közügyek átláthatósága a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez és terjesztéséhez fűződő jog érvényesítésével megvalósuljon. Az Infotv. hatálya a személyes adatok tekintetében minden olyan adatkezelésre kiterjed, amely személyes adatra, valamint közérdekű adatra vagy közérdekből nyilvános adatra vonatkozik. A hatálya kiterjed továbbá a személyes adatok bűnüldözési, nemzetbiztonsági és honvédelmi célú kezelésére. 1 AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU) 2016/679 RENDELETE (2016. április 27.) a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről (általános adatvédelmi rendelet) https://ec.europa.eu/info/law/law-topic/data-protection/reform/what-does-general-data-protection-regulation- gdpr-govern_hu 2 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) SZABADSÁG ÉS FELELŐSSÉG fejezetének VI. cikke rendelkezik 3 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. (Infotv.) 8  1.2. Az adatkezelés fogalma Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet, vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS- minta, íriszkép) rögzítése. 1.3. Az adatkezelés elvei Az adatkezelés elvei a jogalkotónak az adatkezelésre vonatkozó általános, elvi tételeit határozzák meg.4 a) A célhoz kötöttség elve: Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető. b) Az adatminőség követelménye: Ez magában foglalja a pontos, teljes és naprakész adatok igényét, valamint az adatfelvétel és az adatkezelés tisztességes, törvényes mivoltát. c) A jogalaphoz kötöttség: Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. d) Az adatkezelés biztonsága: Az adatkezelés során biztosítani kell az adatok pontosságát, teljességét és - ha az adatkezelés céljára tekintettel szükséges - naprakészségét, valamint azt, hogy az érintettet csak az adatkezelés céljához szükséges ideig lehessen azonosítani. e) A tisztességesség, törvényesség: A személyes adatok kezelését tisztességesnek és törvényesnek kell tekinteni, ha az érintett véleménynyilvánítási szabadságának biztosítása érdekében az érintett véleményét megismerni kívánó személy az érintett lakóhelyén vagy tartózkodási helyén felkeresi, feltéve, hogy az érintett személyes adatait e törvény rendelkezéseinek megfelelően kezelik és a személyes megkeresés nem üzleti célra irányul. 1.4. Az adatkezelés jogalapja és általános feltételei Az Infotv. fő szabályként a személyes adatok három típusát különbözteti meg. Személyes adatnak minősül az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés. Az Infotv. vonatkozásában érintettnek nevezünk: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személyt. 4 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 4.§. 9 A különleges adat: a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdek-képviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat. Bűnügyi személyes adat: a büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adat. 1.4.1. A személyes adat kezelése A személyes adat akkor kezelhető, ha a) azt törvény vagy helyi önkormányzat rendelete közérdeken alapuló célból elrendeli, b) az a) pontban meghatározottak hiányában az az adatkezelő törvényben meghatározott feladatainak ellátásához feltétlenül szükséges, és az érintett a személyes adatok kezeléséhez kifejezetten hozzájárult, c) az a) pontban meghatározottak hiányában az az érintett vagy más személy létfontosságú érdekeinek védelméhez, valamint a személyek életét, testi épségét vagy javait fenyegető közvetlen veszély elhárításához vagy megelőzéséhez szükséges és azzal arányos, vagy d) az a) pontban meghatározottak hiányában a személyes adatot az érintett kifejezetten nyilvánosságra hozta, és az az adatkezelés céljának megvalósulásához szükséges és azzal arányos. 1.4.2. A különleges adatok kezelése A különleges adat akkor kezelhető: a) a hivatkozott c)-d) pontjában meghatározottak szerint, vagy b) ha az nemzetközi szerződés végrehajtásához feltétlenül szükséges és azzal arányos, vagy azt az Alaptörvényben biztosított alapvető jog érvényesítése, továbbá a nemzetbiztonság, a bűncselekmények megelőzése, felderítése vagy üldözése érdekében vagy honvédelmi érdekből törvény elrendeli. Kizárólag állami vagy önkormányzati szerv kezelheti az állam bűncselekmények megelőzésére, felderítésére és üldözésére irányuló, valamint közigazgatási és igazságszolgáltatási feladatainak ellátása céljából kezelt bűnügyi személyes adatokat, valamint a szabálysértési, a polgári peres és nemperes ügyekre, valamint a közigazgatási peres és nemperes ügyekre vonatkozó adatokat tartalmazó nyilvántartásokat. Különleges adatok kezelése esetén az adatkezelő, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó megfelelő műszaki és szervezési intézkedésekkel biztosítja, hogy az adatkezelési műveletek végzése során a különleges adatokhoz kizárólag az rendelkezzen hozzáféréssel, akinek az adatkezelési művelettel összefüggő feladatának ellátásához feltétlenül szükséges. Bűnügyi személyes adatok kezelése esetén a különleges adatok kezelésének feltételeire vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A tudományos kutatást végző szerv vagy személy személyes adatot nyilvánosságra hozhat, ha az a történelmi eseményekről folytatott kutatások eredményeinek bemutatásához szükséges. 10 Kizárólag automatizált adatkezelésen - így különösen profilalkotáson - alapuló, az érintett személyére vagy jogos érdekeire hátrányos vagy az érintettet jelentős mértékben érintő jogkövetkezményekkel járó döntés meghozatalára kizárólag akkor kerülhet sor, ha azt törvény vagy az Európai Unió kötelező jogi aktusa kifejezetten lehetővé teszi és 1) az nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, 2) az adatkezelő, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó a) az érintettet - kérelmére - tájékoztatja a döntéshozatali mechanizmus során alkalmazott módszerről és szempontokról, b) az érintett kérelmére a döntés eredményét emberi közreműködés alkalmazásával felülvizsgálja, valamint 3) arra nem különleges adatok felhasználásával kerül sor. Bűnüldözési célú adatkezelés esetén az adatkezelő, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó - ha az aránytalan nehézséggel vagy költséggel nem jár - az általa kezelt személyes adatokat annak alapján rendszerezi, hogy azok azon érintettek személyes adatai, a) akik tekintetében alapos okkal feltételezhető, hogy bűncselekményt vagy szabálysértést követtek el, vagy bűncselekményt készülnek elkövetni, b) akik büntetőjogi vagy szabálysértési felelősségét jogerősen megállapították, c) akik bűncselekmény vagy szabálysértés sértettjei voltak, vagy akikről megalapozottan feltételezhető, hogy bűncselekmény vagy szabálysértés sértettjei lehetnek, vagy d) akik az a)-c) pontban meghatározottakon túl bűncselekménnyel vagy szabálysértéssel, vagy azok elkövetőivel kapcsolatba hozhatóak, így különösen, akik a büntetőeljárás során tanúként meghallgathatóak, a bűncselekményről vagy a szabálysértésről információval szolgálhatnak, vagy az a) és b) pontban meghatározott érintettekkel kapcsolatban állnak vagy velük összefüggésbe hozhatóak. Bűnüldözési célú adatkezelés esetén az adatkezelő, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó - ha az aránytalan nehézséggel vagy költséggel nem jár - egyértelműen megkülönbözteti az érintettel kapcsolatba hozható tényeket és az érintettel kapcsolatba hozható szubjektív értékeléseket. 1.5. Az érintettet megillető jogosultságok Az érintett jogosult arra, hogy az adatkezelő és az annak megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó által kezelt személyes adatai vonatkozásában az adatkezeléssel összefüggő tényekről az adatkezelés megkezdését megelőzően tájékoztatást kapjon (a továbbiakban: előzetes tájékozódáshoz való jog), a) kérelmére személyes adatait és az azok kezelésével összefüggő információkat az adatkezelő a rendelkezésére bocsássa (a továbbiakban: hozzáféréshez való jog), b) kérelmére, valamint az e fejezetben meghatározott további esetekben személyes adatait az adatkezelő helyesbítse, illetve kiegészítse (a továbbiakban: helyesbítéshez való jog), c) kérelmére, valamint az e fejezetben meghatározott további esetekben személyes adatai kezelését az adatkezelő korlátozza (a továbbiakban: az adatkezelés korlátozásához való jog), d) kérelmére, valamint az e fejezetben meghatározott további esetekben személyes adatait az adatkezelő törölje (a továbbiakban: törléshez való jog). 11  1.6. Az adatkezelő és az adatfeldolgozó kötelezettségei Az adatkezelő az adatkezelés jogszerűségének biztosítása érdekében az adatkezelés összes körülményéhez, így különösen céljához, valamint az érintettek alapvető jogainak érvényesülését az adatkezelés által fenyegető kockázatokhoz igazodó műszaki és szervezési intézkedéseket tesz, ideértve indokolt esetben az álnevesítés alkalmazását. Ezeket az intézkedéseket az adatkezelő rendszeresen felülvizsgálja és szükség esetén megfelelően módosítja. Ha az adatkezelő adatvédelmi tisztviselő kijelölésére köteles, az adatkezelő belső adatvédelmi és adatbiztonsági szabályzatot alkot meg és alkalmaz. Adatfeldolgozóként kizárólag olyan személy vagy szervezet járhat el, aki, vagy amely megfelelő garanciákat nyújt az adatkezelés jogszerűségének és az érintettek jogai védelmének biztosítására alkalmas műszaki és szervezési intézkedések végrehajtására. Az adatkezelői és az adatfeldolgozói nyilvántartás és az elektronikus napló Az adatkezelő a kezelésében lévő személyes adatokkal kapcsolatos adatkezeléseiről, az adatvédelmi incidensekről és az érintett hozzáférési jogával kapcsolatos intézkedésekről nyilvántartást vezet (a továbbiakban együtt: adatkezelői nyilvántartás). Az adatfeldolgozó az általa az egyes adatkezelők megbízásából vagy rendelkezése szerint végzett adatkezeléseiről nyilvántartást vezet (a továbbiakban: adatfeldolgozói nyilvántartás). Az adatkezelői és az adatfeldolgozói nyilvántartást írásban vagy elektronikus úton rögzített formában kell vezetni és azt - kérésére - a Hatóság rendelkezésére kell bocsátani. 1.7. Az adatvédelmi incidensek kezelése Az adatkezelő az általa, illetve a megbízásából vagy rendelkezése alapján eljáró adatfeldolgozó által kezelt adatokkal összefüggésben felmerült adatvédelmi incidens kapcsán rögzíti az incidensre vonatkozói adatokat, valamint az adatvédelmi incidenst haladéktalanul, de legfeljebb az adatvédelmi incidensről való tudomásszerzését követő hetvenkét órán belül bejelenti a Hatóságnak. Az adatvédelmi incidenst nem kell bejelenteni, ha valószínűsíthető, hogy az nem jár kockázattal az érintettek jogainak érvényesülésére. A bejelentési kötelezettséget az adatkezelőnek - a minősített adatot tartalmazó bejelentés kivételével - a Hatóság által e célra biztosított elektronikus felületen kell teljesíteni. Ha az adatvédelmi incidens valószínűsíthetően az érintettet megillető valamely alapvető jog érvényesülését lényegesen befolyásoló következményekkel járhat (a továbbiakban: magas kockázatú adatvédelmi incidens), a nemzetbiztonsági célú adatkezelés kivételével az adatkezelő az érintettet az adatvédelmi incidensről haladéktalanul tájékoztatja. 12  1.8. Az adatvédelmi tisztviselő Az adatkezelő és az adatfeldolgozó a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogi előírások teljesítésének és az érintettek jogai érvényesülésének elősegítése érdekében adatvédelmi tisztviselőt alkalmaz, ha az adatkezelő, illetve az adatfeldolgozó állami feladatot vagy jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot lát el - kivéve a bíróságokat -, vagy ha törvény vagy az Európai Unió jogi aktusa azt előírja. Adatvédelmi tisztviselőnek az jelölhető ki, aki a személyes adatok védelmére vonatkozó jogi előírások és jogalkalmazási gyakorlat megfelelő szintű ismeretével rendelkezik, és alkalmas a feladatok ellátására. 1.9. A személyes és adatok védelme 1.9.1. A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság jogállása, feladatai A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (a továbbiakban Hatóság) feladata a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű és a közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jog érvényesülésének ellenőrzése és elősegítése. A Hatóság autonóm államigazgatási szerv. A Hatóság feladatkörében törvényi felhatalmazás alapján: a) bejelentés alapján vizsgálatot folytat, b) hivatalból adatvédelmi hatósági eljárást folytathat, c) hivatalból titokfelügyeleti hatósági eljárást folytathat, d) a közérdekű adatokkal és a közérdekből nyilvános adatokkal kapcsolatos jogsértéssel összefüggésben bírósághoz fordulhat, e) a más által indított perbe beavatkozhat, f) adatvédelmi nyilvántartást vezet. 1.10. Ügykezelés, ügyvitel Az ügykezelés és az ügyvitel tárgyalása során a tananyag kizárólag a tárgykör elvi, elméleti és gyakorlati alaptételeire terjed ki. Terjedelmi, valamint külön közjogi szervezetszabályozó eszközökben meghatározott vizsga és továbbképzési kötelezettségekben meghatározott elektronikus ügykezelési és ügyviteli leírására nem térünk ki. 1.10.1. Az ügykezelésre vonatkozó fogalmak a) Az ügyviteli tevékenység magába foglalja az iratkezelést, az irat-előállítást, az általános adatkezelést és az irodai kommunikációt, közvetlenül kapcsolódhat az érdemi ügyintézéshez vagy a belső gazdálkodáshoz.5 b) Az ügyvitel: a szervezeten belüli ügyintézés szervezett rendje, amely meghatározza az ügyek intézéséhez szükséges valamennyi érdemi tennivaló pontos sorrendjét. c) Ügyintézés: az ügyek elintézésére, döntések meghozatalára irányuló érdemi munkavégzés. d) Ügykezelés (iratkezelés): az iratok készítésére, nyilvántartására, rendszerezésére, megőrzésére irányuló munkavégzés. e) Iratkezelés: az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését és a selejtezhetőség szempontjából történő válogatását, segédletekkel való ellátását, szakszerű és 5 Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ügykezelői alapvizsga tankönyv. Budapest 2012. 68p 13  biztonságos megőrzését, használatra bocsátását, selejtezését, illetve levéltárba adását együttesen magába foglaló tevékenység. f) Az ügyviteli rendet a közigazgatási szervek alapvetően a Szervezeti és Működési Szabályzatukban határozzák meg, amelyhez szervesen kapcsolódik az Iratkezelési Szabályzat és az Irattári terv. 1.10.2. Az ügyiratkezelés jogi szabályozása Az ügyiratkezelést az alábbi jogszabályok határozzák meg. a) A köziratokról, a közlevéltárról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény (Ltv.), b) 2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról (a továbbiakban: Ákr.), c) A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII.29.) kormányrendelet, valamint d) az elektronikus ügyintézés részletszabályairól szóló 451/2016. (XII. 19.) Korm. rendelet, e) 24/2011. (IX. 9. ) BM utasítás a Robotzsaru integrált ügyviteli, ügyfeldolgozó és elektronikus iratkezelő rendszer használatának szabályozásáról, az egységes elektronikus iratkezelés bevezetéséről. 1.10.3. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményei Az iratkezelés szempontjából közfeladatot ellátó szerv: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv és személy. Az iratkezelés felügyelete a szerven belül Az Iratkezelési Szabélyzatban foglaltak végrehajtásáért, a szervezeti, működési és ügyrendi szabályok, az alkalmazott informatikai eszközök és eljárások, valamint az irattári tervek és iratkezelési előírások folyamatos összhangjáért, az iratok szakszerű és biztonságos megőrzésére alkalmas irattár kialakításáért és működtetéséért, továbbá az iratkezeléshez szükséges egyéb tárgyi, technikai és személyi feltételek biztosításáért, felügyeletéért a közfeladatot ellátó szerv vezetője felelős. Az Iratkezelési Szabélyzatot évente felül kell vizsgálni és szükség esetén módosítani kell. Az irattári terv az Iratkezelési Szabélyzat kötelező mellékletét képezi, melyet évente felül kell vizsgálni, és az irattári tervet alkalmazó szerv (szervek) feladat- és hatáskörében bekövetkezett változás vagy az őrzési idő megváltozása esetén módosítani kell. A közfeladatot ellátó szervek iratkezelését úgy kell megszervezni, hogy: a) a szervhez érkezett, ott keletkező, illetve onnan továbbított irat azonosítható, fellelési helye, útja követhető, ellenőrizhető és visszakereshető legyen, b) az irat tartalma csak az arra jogosult számára legyen megismerhető, c) az irat kezeléséért fennálló személyi felelősség egyértelműen megállapítható legyen, d) az irat szakszerű kezeléséhez, nyilvántartásához, kézbesítéséhez, védelméhez szükséges személyi, tárgyi, technikai feltételek biztosítottak legyenek, e) a beérkezett és továbbított iratok megváltoztathatatlansága biztosított legyen, f) a rendszeres selejtezés elvégzésével az irattári iratanyag felesleges felhalmozódása megelőzhető, a maradandó értékű iratok megőrzése biztosított legyen, g) az ügyintézéshez, a döntések előkészítéséhez, a szervezet rendeltetésszerű működéséhez megfelelő támogatást biztosítson. 14 Az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető gondoskodik: a) az Iratkezelési Szabályzat elkészítéséről, végrehajtásának rendszeres ellenőrzéséről, évente történő felülvizsgálatáról, intézkedik a szabálytalanságok megszüntetéséről, a felelős személyek szakmai képzéséről és továbbképzéséről, b) az iratkezelési segédeszközök biztosításáról, c) az elektronikus iratkezelési szoftver hozzáférési jogosultságainak naprakészen tartásáról, az üzemeltetési és adatbiztonsági követelményekről, és azok betartásáról, d) a hivatalos és személyes elektronikus postafiókok szabályozott működéséről, e) az elektronikus úton történő kapcsolattartás szervezeten belüli működtetéséről, f) az egyéb jogszabályokban meghatározott iratkezelést érintő feladatokról. Az ügyiratokat és a nyilvántartott egyéb iratokat – a szerv ügyköreit az azonos tárgyú egyedi ügyekig kiterjedő részletességgel felsoroló jegyzék segítségével – tárgyi alapon kell tételekbe sorolni. Az irattári tétel egy vagy több tárgykör (ügykör) irataiból is kialakítható. Az irattári terv szerkezete és rendszere Az irattári terv szerkezetét és rendszerét a címmel ellátott irattári tételek csoportosításával, továbbá a szerv ügykörei között meglévő tartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezéssel kell kialakítani. Az irattári tervet általános és különös részre kell osztani, és az irattári tételeket ennek megfelelően kell csoportosítani. Az általános részbe a szerv működtetésével kapcsolatos, több szervezeti egységet is érintő irattári tételek, a különös részbe pedig a szerv alapfeladataihoz kapcsolódó irattári tételek tartoznak. A szerv ügykörei között meglévő tartalmi összefüggések alapján elvégzett rendszerezés eredményeként az irattári tételeket különböző főcsoportokba, azon belül pedig csoportokba és alcsoportokba kell besorolni. Az irattári terv különös részén belül a főcsoportok szervezeti egységenként is kialakíthatók. A csoportosított, címmel ellátott és rendszerezett irattári tételeket az irattári tervben elfoglalt helyüknek megfelelő azonosítóval (irattári tételszámmal) kell ellátni. Az iratok kezelésének általános követelményei Az iratok rendszerezése: A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében az azonos ügyre – egy adott tárgyra – vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. A több fázisban intézett ügyek egyes fázisaiban keletkezett iratok ügyiraton belüli irategységnek, ügyiratdarabnak minősülnek. Az ügyiratokat, valamint a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozó egyéb más iratokat – még irattárba helyezésük előtt – az irattári tervben meghatározott irattári tételekbe, a tárgyi alapon, indokolt esetben iratfajta alapján kialakított irattári egységekbe kell besorolni. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása: Az iratot az adatok rögzítésével, az e célra rendszeresített iktatókönyvben, iktatószámon kell nyilvántartani (iktatni). Az iktatást olyan módon kell végezni, hogy az iktatókönyvet az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iratforgalom keretében az átadást-átvételt minden esetben úgy kell dokumentálni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen, hogy ki, mikor, kinek továbbította vagy adta át az iratot. Az iratok iktatásával és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok 15 holléte pedig naprakészen megállapítható legyen. Az iratkezelési folyamat szereplőit (szervezeti egység, szignáló, kiadmányozó, ügyintéző, ügykezelő) megszűnés, átszervezés és személyi változás esetén a kezelésükben lévő iratokkal a nyilvántartások alapján tételesen el kell számoltatni, arról átadás-átvételi jegyzőkönyvet kell felvenni, és gondoskodni kell az iratok további kezeléséről. Az iratkezelés megszervezése A közfeladatot ellátó szerv adottságainak és igényeinek megfelelően az iratkezelést a) központilag, egyetlen szervezeti egység vagy személy feladataként, b) osztottan, az ügyeket intéző szervezeti egységnél, vagy c) vegyes rendszerben, az a) és b) pontban foglaltak együttes alkalmazásával szervezheti meg. A szerv az elintézett ügyek iratait irattárában helyezi el. Az iratkezelés folyamata: 1) Küldemények átvétele Az Iratkezelési Szabélyzatban meg kell határozni az adott szervhez érkezett küldemény átvételére való jogosultságot és az átvétellel kapcsolatos teendőket. 2) Küldemény felbontása és érkeztetése A közfeladatot ellátó szervhez érkezett küldeményt, a) a címzett, vagy b) a központi iratkezelést felügyelő vezető által írásban felhatalmazott személy, vagy c) a Szervezeti és Működési Szabályzatban vagy Iratkezelési Szabélyzatban meghatározottak szerint a szervezeti egység foglalkoztatottja vagy az arra feljogosított személy, vagy d) automatikusan a SZEÜSZ szolgáltató által biztosított elektronikus iratok kezelése szolgáltatás vagy az alkalmazott iratkezelési szoftver bonthatja fel. A közfeladatot ellátó szerv – az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer érkeztető rendszerében történő érkeztetés kivételével – az érkeztetést és felbontást saját maga láthatja el, vagy ahhoz a SZEÜSZR-ben meghatározott SZEÜSZ szolgáltató szolgáltatását veheti igénybe. Az egységes kormányzati ügyiratkezelő rendszer (a továbbiakban: érkeztető rendszer) biztosítja a szervek címére érkezett postai papíralapú küldemények tekintetében a feladatok ellátását. 3) Iktatás Iktatás céljára az Iratkezelési Szabélyzatban meghatározott feltételek alapján megnyitott, hitelesített iktatókönyvet kell használni. Az iktatókönyv tartalmazza minimálisan az iktatókönyvben nyilvántartott iratokra vonatkozó adatokat, azok rendelkezésre állása esetén. Az iraton és az előadói íven fel kell tüntetni az irat egyértelmű azonosítást lehetővé tevő egyedi azonosító adatát. 16  4) Szignálás Az ügykezelő az érkezett iratot köteles a jogosult szervezeti egység vezetőjének vagy a vezető megbízottjának továbbítani, aki kijelöli az ügyintézést végző személyt (szignálás). 5) Kiadmányozás Külső szervhez vagy személyhez küldendő irat kiadmányként történő aláírására csak a Szervezeti és Működési Szabályzatban, ügyrendben, Iratkezelési Szabélyzatban vagy a kiadmányozás rendjéről szóló szabályzatban meghatározott kiadmányozási jog alapján kerülhet sor. Külső szervhez vagy személyhez kiadmányt csak hitelesen lehet továbbítani. 6) Expediálás A szervezeti egység ügykezelőjének ellenőriznie kell, hogy a hitelesített iratokon végrehajtottak-e minden kiadói utasítást, és a mellékleteket csatolták-e. E feladat elvégzése után dokumentálni kell a nyilvántartással, továbbítással kapcsolatos információkat. 7) Irattározás Az irattárba adást és az irattári anyag kezelését dokumentáltan, visszakereshetően kell végezni. Átmeneti irattárba lehet elhelyezni az elintézett, további érdemi intézkedést nem igénylő, irattári tételszámmal ellátott ügyiratokat. A központi irattár gondoskodik a maradandó értékű iratok levéltári átadásáról, a selejtezés vagy levéltárba adás előtti, valamint a maradandó értékű nem selejtezhető és levéltárba nem adott iratok, továbbá a helyben maradó iratok őrzéséről. 8) Selejtezés Az ügyiratok selejtezését az iratkezelés felügyeletével megbízott vezető által kijelölt legalább három tagú selejtezési bizottság javaslata alapján lehet elvégezni az irattári tervben rögzített őrzési idő leteltével. Az iratselejtezésről a selejtezési bizottság tagjai által aláírt, és a szerv körbélyegzőjének lenyomatával ellátott selejtezési jegyzőkönyvet kell készíteni, melyet iktatás után az illetékes levéltárhoz kell továbbítani, a selejtezés engedélyezése végett. 9) Levéltárba adás A levéltár számára átadandó ügyiratokat az ügyviteli segédletekkel együtt nem fertőzött állapotban, levéltári őrzésre alkalmas savmentes dobozokban az átadó költségére az irattári terv szerint, átadás-átvételi jegyzőkönyv kíséretében, annak mellékletét képező átadási egység szerinti (doboz, csomag stb.) tételjegyzékkel együtt, teljes, lezárt évfolyamokban kell átadni. 1.11. Titokvédelemre vonatkozó előírások, a titoktartásra vonatkozó szabályok 1.11.1. Minősített adatok védelmének jogi alapjai A közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez való jog alkotmányos, alapvető jog. Azonban ez az alapvető jog nem feltételek nélküli, sajátossága, hogy törvény által meghatározott esetekben korlátozható. 17 Ennek tartalmát a minősített adatok védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény (a továbbiakban: Mavtv.) határozza meg. A Mavtv. rendelkezéseit kiegészítik a végrehajtására kiadott rendeletek a) a Nemzeti Biztonsági Felügyelet működésének, valamint a minősített adat kezelésének rendjéről szóló 90/2010. (III. 26.) Korm. rendelet, b) az iparbiztonsági ellenőrzés és a telephely biztonsági tanúsítvány kiadásának részletes szabályairól szóló 92/2010. (III. 31.) Korm. rendelet, c) a minősített adat elektronikus biztonságának, valamint a rejtjeltevékenység engedélyezésének és hatósági felügyeletének részletes szabályairól szóló 161/2010. (V. 6.) Korm. rendelet. 1.11.2. A minősített adatkezelés során alkalmazandó alapelvek a) Szükségesség és arányosság elve: a közérdekű adat nyilvánosságához fűződő jogot minősítéssel korlátozni csak a törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén, a védelemhez szükséges minősítési szinttel és a feltétlenül szükséges ideig lehet. b) Szükséges ismeret elve: minősített adatot csak az ismerhet meg, akinek az állami vagy közfeladata ellátásához feltétlenül szükséges. c) Bizalmasság elve: minősített adat illetéktelen személy számára nem válhat hozzáférhetővé vagy megismerhetővé. d) Sérthetetlenség elve: a minősített adatot kizárólag az arra jogosult személy módosíthatja vagy semmisítheti meg. e) Rendelkezésre állás elve: annak biztosítása, hogy a minősített adat az arra jogosult személy számára szükség szerint elérhető és felhasználható legyen. 1.11.3. A minősített adat, a minősítés, a minősítési szintek A Mavtv. kármérték alapú, négyszintű és két típusú adat kezeléséről és védelméről rendelkezik. A Mavtv. a minősített adatok két típusát határozza meg A minősített adat: a) nemzeti minősített adat: a minősítéssel védhető közérdekek körébe tartozó, a minősítési jelölést törvényben, valamint a törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott formai követelményeknek megfelelően tartalmazó olyan adat, amelyről – a megjelenési formájától függetlenül – a minősítő a minősítési eljárás során megállapította, hogy az érvényességi időn belüli nyilvánosságra hozatala, jogosulatlan megszerzése, módosítása vagy felhasználása, illetéktelen személy részére hozzáférhetővé, valamint az arra jogosult részére hozzáférhetetlenné tétele a minősítéssel védhető közérdekek közül bármelyiket közvetlenül sérti vagy veszélyezteti (a továbbiakban együtt: károsítja), és tartalmára tekintettel annak nyilvánosságát és megismerhetőségét a minősítés keretében korlátozza; b) külföldi minősített adat: az Európai Unió valamennyi intézménye és szerve, továbbá az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, a külföldi részes fél vagy nemzetközi szervezet által készített és törvényben kihirdetett nemzetközi szerződés vagy megállapodás alapján átadott olyan adat, amelyhez történő hozzáférést az Európai Unió intézményei és szervei, az Európai Unió képviseletében eljáró tagállam, más állam vagy külföldi részes fél, illetve nemzetközi szervezet minősítés keretében korlátozza. A közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésével szembeni korlátozásra Magyarország nemzeti szuverenitása, biztonsága és az állami szervek zavartalan működésének 18 biztosítása érdekében kerülhet sor, eszközeként az adatok meghatározott, szűk köre esetében a törvény a nyilvánosság kizárását írhatja elő. Az ennek érdekében alkalmazott legjelentősebb törvényi korlátozások egyike a minősítés jogintézménye. A minősítés akkor indokolt, ha az adat nyilvánosságra vagy illetéktelen kézbe kerülése nagyobb kárt okozna, mint az egyébkent közérdekű adat megismerésének korlátozása. A Mavtv. minősítési szintje ún. kármérték alapú, vagyis az adat minősítési szintjét nem az adat vélelmezett fontossága, hanem az a körülmény határozza meg, hogy az illetéktelen hozzáférés milyen káros következménnyel járna. Az Mavtv. által meghatározott minősítési szintek: a) „Szigorúan titkos!” és b) „Titkos!” c) „Bizalmas!” d) „Korlátozott terjesztésű!” Az Mavtv. a minősítési szintekhez érvényességi időt rendel. Az érvényességi idő az az év, hó, nap, szükség esetén óra, perc szerint feltüntetett időpont, ameddig a nemzeti minősített adat nyilvánosságra hozatalát, illetve az arra feljogosítotton kívüli minden megismerhetőségét a minősítő korlátozza. Az érvényességi idő: a) „Szigorúan titkos!” és „Titkos!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 30 év, b) „Bizalmas!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 20 év, c) „Korlátozott terjesztésű!” minősítési szintű adat esetén legfeljebb 10 év. 1.11.4. A felülvizsgálat és a felülbírálat A minősített adat felülvizsgálata során a felülvizsgálatára jogosult minősítő azt vizsgálja, hogy a minősítésnek az adat keletkezésekor meglévő feltételei továbbra is fennállnak-e. A minősítő ennek alapján köteles legkésőbb 5 évenként felülvizsgálni az általa, a jogelődje vagy más minősítő által készített és a felülvizsgálat időpontjában feladat- és hatáskörébe tartozó nemzeti minősített adatot. A legfőbb ügyész az ügyészség vezetője, a miniszterelnök a miniszterelnöki biztos, a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter a kormánybiztos, a Kormány tagja – felügyeleti jogkörében – a kormányhivatal vezetője minősítését a minősítés felülvizsgálatára vonatkozó szabályok szerint felülbírálhatja, ennek eredményeként megszüntetheti a minősítést, módosíthatja a minősítési szintet, illetve a minősítés érvényességi idejét. 1.11.5. A biztonsági feltételek A Mavtv. előírja a minősített adatok kezelésének biztonsági szabályait is. Ezek a szabályok az alábbiak szerint csoportosíthatóak: a) általános szabályok, b) személyi biztonsági feltételek, c) fizikai biztonsági feltételek, d) adminisztratív biztonsági feltételek, e) elektronikus biztonsági feltételek. Minősített adatot kezelni csak a Nemzeti Biztonsági Felügyelet által kiadott engedély alapján lehet, kizárólag akkor, ha az állami vagy közfeladat ellátásához nélkülözhetetlen. A minősített 19 adathoz kizárólag személyi biztonsági tanúsítvánnyal és titoktartási nyilatkozattal rendelkező jogosult felhasználó a felhasználói engedélyben meghatározott rendelkezési jogosultságokkal férhet hozzá. Minden olyan szervnél, ahol minősített adatot kezelnek, meg kell teremteni a minősített adat védelméhez szükséges, az adat minősítési szintjének megfelelő személyi, fizikai és adminisztratív, valamint ha a szerv a minősített adatot elektronikus információs rendszeren kezeli, a törvényben és az elektronikus információbiztonságról szóló törvényben és végrehajtásukra kiadott jogszabályokban meghatározott elektronikus biztonsági feltételeket. Minden olyan helyiséget, épületet, építményt, ahol minősített adatot kezelnek, fizikai biztonsági intézkedésekkel kell védeni az arra nem jogosult személyeknek a minősített adathoz történő hozzáférése ellen. Az adminisztratív biztonsági intézkedésekkel gondoskodni kell a minősített adat nyomon követhetőségéről, bizalmasságáról, sérthetetlenségéről, rendelkezésre állásáról. Elektronikus biztonsági intézkedéseket kell tenni az elektronikus rendszeren kezelt minősített adat és az elektronikus rendszer bizalmassága, sérthetetlensége és rendelkezésre állása érdekében. 1.11.6. A minősített adat védelmét ellátó szervezetek és személyek A Nemzeti Biztonsági Felügyelet A Nemzeti Biztonsági Felügyelet feladata a minősített adat védelmének hatósági felügyelete, a minősített adatok kezelésének hatósági engedélyezése és felügyelete, valamint a telephelyi iparbiztonsági hatósági feladatok ellátása. A Nemzeti Biztonsági Felügyelet a minősített adatok védelmének szakmai felügyeletéért felelős miniszter irányítása alatt álló, kormányrendeletben kijelölt szervezet keretében működő, önálló feladattal és hatósági jogkörrel rendelkező szervezet. A biztonsági vezető és a helyi biztonsági felügyelet A minősített adat védelmi feltételeinek kialakításáért a minősített adatot kezelő szerv vezetője felelős. A minősített adatot kezelő szervnél a minősített adat védelmével kapcsolatos feladatok végrehajtását és koordinálását a minősített adatot kezelő szerv vezetője által kinevezett biztonsági vezető végzi. Amennyiben a minősített adatok mennyisége indokolja, az ezek védelmével kapcsolatos feladatok ellátására külön szervezeti egységként helyi biztonsági felügyelet is kijelölhető. Ebben az esetben a helyi biztonsági felügyeletet a biztonsági vezető vezeti. 1.11.7. A minősített adatok büntető- és szabálysértési jogi védelme A minősített adatokat a büntető és a szabálysértési jog is egyaránt oltalmazza. (Lásd: Btk. 265.§ Minősített adattal visszaélés, Szabs. tv. A minősített adat biztonságának megsértése. (Szabs. tv. 206. §). 20  2. Közigazgatási szervezeti igazgatás 2.1. A közigazgatás fogalma, feladata, rendszere, tagozódása A közigazgatás olyan szervezetrendszer, amelynek alapvető feladata, hogy a közérdek megvalósítására jogszabályokban rögzített előírásokat végrehajtsa és végrehajtassa, akár közhatalmi eszközökkel kikényszerítve azokat. A közigazgatás a közérdek érvényesítésének funkcióját széleskörűen, jogalkotó, szervező és jogalkalmazó tevékenység útján látja el. A közigazgatás rendszere a modern polgári államok jogfejlődése alapján dualisztikus jellegű, vagyis a közigazgatás két egymást kiegészítő alrendszerből áll, az államigazgatásból és az önkormányzati igazgatásból tevődik össze. A strukturális megosztást több, jogszabályokban meghatározott közigazgatás szervezési modell együttes alkalmazását határozza meg. Így a szervezetrendszerek egyrészt a kormány által irányított központi területi és helyi szintre szerveződő, hierarchikusan felépülő államigazgatási szervek rendszeréből, másrészt a helyben (települési és területi alapon) szervezett és választott testületek által irányított önkormányzati közigazgatási szervek rendszeréből állnak össze, amelyek feladatait a jogszabályokban meghatározott hatásköri és illetékességi szabályok határozzák meg. 2.2. Az államigazgatás szervezete, tagozódása A területi tagozódás alapján az államigazgatás szervezetrendszere a) központi (országos), b) területi (megyei, járási)6 és c) helyi (városi, községi) államigazgatási szervekből épül fel. 2.2.1. A központi államigazgatási szervek Az államigazgatás központi szervei hatáskörükbe tartozó feladataikat országos illetékességgel látják el, a kormányzati feladatok7 ellátásában kiemelt feladatokat látnak el a hierarchiában alattuk álló szervezetek felett irányító, illetve szabályozó feladatokat látnak el. Központi államigazgatási szerv8 a) a központi kormányzati igazgatási szerv, b) az önálló szabályozó szerv, c) az autonóm államigazgatási szerv, és d) a rendvédelmi szerv és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat. Kormányzati igazgatási szerv: a) a központi kormányzati igazgatási szervek és ezek területi, helyi (a továbbiakban együtt: területi) szervei, és b) a területi kormányzati igazgatási szervek. Központi kormányzati igazgatási szerv: a) a Kormány, b) a Miniszterelnöki Kormányiroda, c) a minisztérium, 6 A járás a megye felosztásával kialakított közigazgatási területi egység. A járások 2013. január 1-én jöttek létre. 7 A központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (a továbbiakban: Ksztv.) rendelkezik. 8 Megállapította 2018. évi CXXV. törvény a kormányzati igazgatásról 292. § (1). Hatályos: 2019. I. 1-től. 21  d) a kormányzati főhivatal, és e) a központi hivatal. Kormányzati főhivatal: a) a Központi Statisztikai Hivatal, b) az Országos Atomenergia Hivatal, c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala, és d) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Területi kormányzati igazgatási szervek: a fővárosi és megyei kormányhivatalok (a továbbiakban együtt: kormányhivatal). Önálló szabályozó szerv a) a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, és b) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal. Autonóm államigazgatási szerv a) a Közbeszerzési Hatóság, b) az Egyenlő Bánásmód Hatóság, c) a Gazdasági Versenyhivatal, d) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, és e) a Nemzeti Választási Iroda. Rendvédelmi szerv a) a rendőrség, b) a büntetés-végrehajtási szervezet, c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, és d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. A központi államigazgatási szervek hatáskörük alapján két csoportba sorolhatóak. Így megkülönböztetjük az általános hatáskörű szerveket, amelyek feladatköre kiterjedhet az adott illetékességi területen jelentkező valamennyi közigazgatási feladatra (pl. a Kormány), és a különös hatáskörű szerveket, melyek meghatározott szakfeladatokat látnak el (pl. a rendvédelmi szervek). 2.2.2. A Kormány A Kormány feladatait az Alaptörvény határozza meg,9 A Kormány központi államigazgatási szerv. A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. Feladatkörében eljárva törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot, mely törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány a hatalommegosztás rendszerében végrehajtó hatalmi jogosítványokkal rendelkezik. Ennek három fő összetevője van az irányítási, a kormányzati, és a szabályzó tevékenység. Az államigazgatási szervezetrendszer csúcsán áll, az egész államigazgatás működését irányítja. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. A Kormány államigazgatási irányítási tevékenysége körében irányítja a minisztériumok és a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket. Emellet kormányzati tevékenységet lát el. A kormányzás az ország társadalmi, gazdasági rendjének megvédésére, a lakosság, a nemzet 9 Magyarország Alaptörvénye 15-22 cikk 22 jólétének növelésére, anyagi, szellemi, kulturális javainak gyarapítására irányuló tevékenység, a fenti célt szolgáló stratégia és az ezt szolgáló eszközök meghatározásával. Magyarország minisztériumai a következők:10 a) Agrárminisztérium, b) Belügyminisztérium, c) Emberi Erőforrások Minisztériuma, d) Honvédelmi Minisztérium, e) Igazságügyi Minisztérium, f) Innovációs és Technológiai Minisztérium, g) Külgazdasági és Külügyminisztérium, h) Miniszterelnöki Kabinetiroda, i) Miniszterelnökség, j) Pénzügyminisztérium. A miniszterelnök politikai munkaszervezeteként működik a Miniszterelnöki Kabinetiroda. A miniszterelnök kormányzati igazgatási munkaszervezeteként Miniszterelnöki Kormányiroda működik. A minisztérium belső struktúráját tekintve minisztériumi kabinetre, államtitkárságokra, főosztályokra, titkárságokra, a főosztály pedig osztályokra tagolható. A minisztérium felépítését a törvényben meghatározott keretek között a Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) tartalmazza. A kormánybizottságok és egyéb, a Kormány munkáját segítő szervek: A Kormány munkáját testületi típusú szervek és egyéb szervek segítik. Feladatuk, az ágazati szervek közötti koordináció megteremtése, és a kormányzati döntések előkészítése. A Kormány munkáját segítő testületi típusú szervek: a) Kabinetek: a Kormány kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai vagy nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány ülései előtti állásfoglalás megalkotására jogosult kabineteket hozhat létre. b) Kormánybizottságok: a Kormány a hatáskörébe tartozó jelentős, több minisztérium feladatkörét érintő feladatok összehangolt megoldásának irányítására kormánybizottságokat hozhat létre, amelynek tagjai a feladatkörükben érintett miniszterek. c) Egyéb javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületek (például kollégiumok): a kabinetekhez és kormánybizottságokhoz hasonlóan ezek ugyancsak kormányhatározattal hozhatók létre, amelyben meg kell jelölni a testület tagjait is. A testületi típusú szervek mellett a Kormány munkáját segítik: a) kormánybiztosok, b) miniszterelnöki biztos és c) miniszteri biztos. Területi (megyei, járási) és helyi (városi, községi) államigazgatási szervek: Az államigazgatási feladatokat az államigazgatási szervek az országos szint mellett - célszerűségi szempontok alapján - helyi-területi szinten is ellátják. 2018. évi V. törvény Magyarország minisztériumainak felsorolásáról, valamint egyes kapcsolódó törvények 10 módosításáról 1.§ 23 A megyei (fővárosi) kormányhivatalok: A megyei (fővárosi) kormányhivatalok a Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szervei. Szervezeti státusuk nem azonos a Kormányhivatalokkal, mivel megyei (megyei kormányhivatalok) és a fővárosi (fővárosi kormányhivatal) megosztásban működnek. A szervezetük igazodik az elhelyezkedésükhöz.(megyeszékhelyek, illetve a Pest megyei és a fővárosi pedig Budapest). A kormányhivatalok szervezete: A kormányhivatal a kormánymegbízott által közvetlenül vezetett szervezeti egységekre, valamint járási (a fővárosban fővárosi kerületi) hivatalokra tagozódik. A kormányhivatal feladatai: a) A fővárosi és megyei kormányhivatal részt vesz a kormányzati célkitűzések területi megvalósításában, koordinációs, ellenőrzési, informatikai tevékenységet, valamint képzést, továbbképzést szervező, összehangoló feladatokat lát el. b) Ellátja a több ágazatot érintő kormányzati döntések végrehajtásának területi összehangolásáról vagy közreműködik a közigazgatás korszerűsítésével, az e- közigazgatás kialakításával kapcsolatos feladatok helyi koordinálásában, szervezésében. c) Ellenőrzi, hogy a központi államigazgatási szervek területi szerveinek vezetői törvényesen járnak-e el a kormánytisztviselői és közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseik során, vagy ellenőrzi a központi államigazgatási szervek területi szerveinek tevékenységében a Ket. megfelelő alkalmazását. d) Képzési, továbbképzési feladatainak körében gondoskodik a közigazgatási alap- és szakvizsgák, ügykezelői vizsgák, anyakönyvi szakvizsgák, alkotmányos alapismeretek, vizsgák, illetve egyéb vizsgák, valamint az ezek előkészítésére szolgáló tanfolyamok megszervezéséről és lebonyolításáról. Járási (kerületi) hivatalok: Az alapvető igazgatási feladat- és hatásköröket a kormányhivatalok járási (fővárosi kerületi) hivatalai látják el. A járási (fővárosi kerületi) hivatalok a megyei és fővárosi kormányhivatalok szervezeti egységeként, az államigazgatás legalacsonyabb szintű területi szervezeteként kerültek kialakításra. 2.3. Önkormányzati igazgatás A helyi közügyek intézése és a helyi közhatalom gyakorlása érdekében helyi önkormányzatok működnek. A szabályozás jogforrásait az Alaptörvény, valamint a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (Mötv.) tartalmazza. Az Alaptörvény kinyilvánítja, hogy a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye választópolgárainak közösségét megilleti a helyi önkormányzás joga. Az önkormányzáshoz való jog alkotmányos alapjog, amely jelenti egyrészt a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézését, másrészt a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlását. Az önkormányzáshoz való jog a helyi lakosság kollektív alapjogaként definiálható, akik ezen jogukat választott tisztségviselők (képviselők, polgármester) útján gyakorolják. A helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket a választópolgárok általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos szavazással, a választók akaratának szabad kifejezését biztosító választáson választják 24 2.3.1. A helyi önkormányzati rendszer A helyi önkormányzás a helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása. Az önkormányzati szervek a törvény rendelkezése alapján állam-igazgatási feladatokat is kötelesek ellátni. Az önkormányzati elven felépülő közigazgatási szervek települési (községi, nagyközségi, városi, a járásszékhely városi, megyei jogú városi, fővárosi, kerületi önkormányzatok) megyei szinten (területi önkormányzatok) épültek ki. 2.3.2. A helyi önkormányzatok típusai A területi tagozódásnak megfelelően az önkormányzatok: a megyékben a területi önkormányzatok, a településeken pedig a települési önkormányzatok, amelyek közül az alaptípust a városi (speciális jogállású város a járásszékhely város, megyei jogú városok) és községi települési önkormányzatok jelentik. Az önkormányzati igazgatás speciális típusa a nemzetiségi önkormányzat. Valamely nemzetiséghez tartozók érdekeik képviseletére a községekben, városokban és a főváros kerületeiben települési, a fővárosban és a megyében területi (együtt: helyi), valamint országos nemzetiségi önkormányzatot hozhatnak létre. A kisebbségi önkormányzatokról külön törvény rendelkezik. Budapest főváros kétszintű önkormányzata (a főváros önkormányzati rendszere) a fővárosi és a kerületi szintű önkormányzatokból áll. A fővárosi, valamint a fővárosi kerületi önkormányzatok önkormányzati alapjogaikat tekintve egyenlőek, feladat- és hatásköreik egymástól eltérnek. A fővárosi önkormányzat olyan önkormányzat, amely a települési és a területi önkormányzat feladat- és hatásköreit is elláthatja. A fővárosi önkormányzat képviselő-testülete a közgyűlés. A közgyűlést a főpolgármester képviseli. A fővárosi közgyűlés tagjai a főpolgármester, a fővárosi kerületek polgármesterei, valamint a fővárosi kompenzációs listáról mandátumot szerző kilenc képviselő. A főváros területe kerületekre, valamint a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott Margitszigetre tagozódik. Minden fővárosi kerületben települési önkormányzat működik. A fővárosban főpolgármesteri hivatal, a fővárosi kerületben polgármesteri hivatal működik. A főpolgármesteri hivatalt a főjegyző, a kerületi polgármesteri hivatalt a jegyző vezeti. A fővárosban és a fővárosi kerületben több aljegyző is kinevezhető. Törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet egyes államigazgatási ügyeket a főváros egészére kiterjedő illetékességgel a főpolgármester hatáskörébe utalhat. 2.3.3. Az önkormányzatok feladat- és hatásköre A települési önkormányzatok feladatrendszere duális tagozódású. Egyrészt törvény által kötelezően ellátandó, másrészt önkéntesen vállalt feladatokra oszthatóak. Főszabály szerint a kötelezően ellátandó feladatok terhén és rovására önkéntesen feladat nem vállalható. A Mötv. lehetőséget biztosít arra, hogy az egyébként nagyobb lakosságszámú és gazdasági teljesítőképességű települési önkormányzatok számára előírt feladatokat bizonyos feltételek mellett (például nem igényelhető rá többlet állami támogatás) egy másik települési önkormányzat átvállalja (átvállalt feladatok). 25 Kötelezően ellátandó feladatok A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó települési önkormányzati feladatok elsősorban: a) településfejlesztés, településrendezés, b) településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékaiknak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása), c) a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése, d) egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás), e) óvodai ellátás, f) kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása, g) gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; szociális szolgáltatások és ellátások, amelyek keretében települési támogatás állapítható meg, h) lakás- és helyiséggazdálkodás, i) a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása, j) helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, k) honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás, l) helyi adóval, gazdaságszervezéssel és turizmussal kapcsolatos feladatok, m) a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is, n) sport, ifjúsági ügyek, o) nemzetiségi ügyek, p) közreműködés a település közbiztonságának biztosításában, q) helyi közösségi közlekedés biztosítása, r) hulladékgazdálkodás, s) távhőszolgáltatás, t) víziközmű-szolgáltatás. Önként vállalt feladatok: A települési önkormányzat - a helyi képviselő-testület vagy a helyi népszavazás döntésével - önként vállalhatja minden olyan helyi közügy önálló megoldását, amelyet jogszabály nem utal más szerv kizárólagos hatáskörébe. Az önként vállalt helyi közügyekben az önkormányzat mindent megtehet, ami jogszabállyal nem ellentétes. Az önként vállalt helyi közügyek megoldása nem veszélyeztetheti a törvény által kötelezően előírt önkormányzati feladat- és hatáskörök ellátását. Ezek finanszírozása a saját bevételek, vagy az erre a célra biztosított külön források terhére lehetséges. Átvállalt feladatok: A kisebb lakosságszámú települések önkormányzata - amennyiben erről saját maga vagy társulásával közösen gondoskodni tud - működési területén önként vállalhatja a törvény által a nagyobb lakosságszámú települési önkormányzatnak, illetve területi (megyei) önkormányzatnak kötelezően előírt közszolgáltatás megszervezését. Ilyen esetben költségvetése számára igényelheti az átvállalt feladattal arányos fedezet biztosítását. 26 A települési önkormányzatok szervezete: A települési önkormányzat jogi személy, feladatainak ellátását a képviselő-testület és annak szervei biztosítják. A képviselő-testület (közgyűlés): Az önkormányzat szerve a képviselő-testület. A képviselő- testület feladatát a megyei, fővárosi és megyei jogú városi önkormányzat esetében a közgyűlés látja el. Működését testületi ülés formájában gyakorolja. A polgármester: A polgármestert a település lakossága közvetlenül - az önkormányzati képviselőkkel egyidejűleg - választja meg. A polgármester a testületi működés szempontjából a képviselő-testület tagjának minősül. A polgármester tevékenysége elsősorban a képviselő- testülethez kötődik, felelős a képviselő-testület üléseinek előkészítéséért, összehívja és vezeti az ülést, képviseli azt, valamint köteles végrehajtani a képviselő-testület döntéseit. A polgármester emellett irányítja a polgármesteri hivatalt, és címzettje egyes államigazgatási feladat- és hatásköröknek is (például a katasztrófavédelem és a honvédelmi igazgatás területén lát el államigazgatási feladatokat). A képviselő-testület egyes hatásköreit átruházhatja a polgármesterre. A polgármester képviseli az önkormányzatot más szervezetek előtt, és közvetlen kapcsolatot tart fenn a lakossággal, civil szervezetekkel. Bizottságok A képviselő-testület - munkájának segítésére - bizottságokat alakíthat. A bizottságok részben a helyi képviselőkből, részben külső szakértőkből állnak. Polgármesteri hivatal: Az igazgatási feladatok ellátására, a képviselő-testület, a bizottságok, a polgármester tevékenységének biztosítására, döntéseinek előkészítésére és a meghozott döntések végrehajtására a képviselő-testület egységes hivatalt hoz létre polgármesteri hivatal elnevezéssel. A polgármesteri hivatalok (közös önkormányzati hivatalok) kettős feladatkört látnak el: a) az önkormányzati feladatok tekintetében döntés-előkészítő, ellenőrző, végrehajtó, adminisztratív funkciót gyakorolnak, b) valamint ellátják a jogszabályok által az önkormányzati közigazgatási szervekre megállapított államigazgatási feladat- és hatásköröket is. Jegyző: A jegyző a képviselő-testület által kinevezett, a törvényben meghatározott képesítéssel rendelkező köztisztviselő, aki a polgármesteri hivatalt vezeti. Feladata kettős: egyrészt a képviselő-testületi munka kiszolgálása, másrészt elsőfokú államigazgatási hatósági feladatok ellátása. A jegyző feladatai: gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról, tanácskozási joggal vesz részt a képviselő-testület, a képviselő-testület bizottságának ülésén, évente beszámol a képviselő-testületnek a hivatal tevékenységéről, döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket stb. A képviselő-testület döntéseinek törvényességéért a jegyző felel. Részönkormányzat: A képviselő-testület valamely településrész sajátos érdekeinek képviseletére a települési képviselőkből és az adott településrészen élő választópolgárokból településrészi önkormányzatot (részönkormányzatot) hozhat létre. Önkormányzati társulások: Az önkormányzatok feladatellátás érdekében történő társulása önkormányzati alapjog. A helyi önkormányzatok képviselő-testületei szabadon megállapodhatnak abban, hogy egy vagy több önkormányzati feladat- és hatáskör hatékonyabb, célszerűbb ellátása érdekében társulást hoznak létre. 27  2.4. A közigazgatás személyzete 2.4.1. A közigazgatás feladatellátás A közigazgatási szerveknél foglalkoztatottak állami és önkormányzati feladat- és hatáskörben végeznek főként jogalkalmazói és kapcsolódóan jogszabály előkészítési feladatokat. 2.4.2. A közigazgatási jogviszonyban foglalkoztatottak csoportosítása, jogállása, A közigazgatá