9. téma Munkanélküliség és infláció PDF

9.téma: Munkanélküliség és infláció 2024. november 18., hétfő 10:44 Az alapvető makroökonómiai kérdés: “Kormányzati beavatkozás nélkül képes-e a piacgazdaságok ármechanizmusa olyan sebességű alkalmazkodásra, ami fenntartja az életszínvonal emelkedését, a teljes foglalkoztatottságot és a stabil ár...

9.téma: Munkanélküliség és infláció 2024. november 18., hétfő 10:44 Az alapvető makroökonómiai kérdés: “Kormányzati beavatkozás nélkül képes-e a piacgazdaságok ármechanizmusa olyan sebességű alkalmazkodásra, ami fenntartja az életszínvonal emelkedését, a teljes foglalkoztatottságot és a stabil árakat?” - Munkanélküli az, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg, vagy – gyermekgondozási ellátás igénybe vétele esetén – tartósan volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. - A munkanélküliségnek négy típusa van – súrlódásos, strukturális, szezonális és ciklikus –, de csak a ciklikus munkanélküliség egészségtelen és probléma is egyben. - Munkaképes korú népesség (15-74): a lakónépesség 15-74 év közötti része (ILO). - Munkaképes korú népesség (15-64): a lakónépesség 15-64 év közötti része (nyugdíjkorhatár). - Gazdaságilag aktívak: azok, akik megjelennek a munkaerőpiacon, azaz a foglalkoztatottak és a munkanélküliek. - Gazdaságilag nem aktívak: azok, akik nem sorolhatók sem a foglalkoztatottak, sem a munkanélküliek csoportjába. Idetartoznak többek között a nem dolgozó tanulók, nyugdíjasok, a háztartásbeliek, az idénymunkások (az idényen kívül (három hónapot meghaladó távollét esetén), ha nem kerestek munkát. - Foglalkoztatott, aki a kérdezést hetét megelőző héten (az ún. vonatkozási héten) legalább 1 órányi, jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezett munkával, de abban átmenetileg (pl. betegség, szabadság, ideértve a szülési szabadságot is) nem dolgozott. - Munkanélküli az, aki a vonatkozási héten nem dolgozott, és nincs is olyan munkája, amelytől csak átmenetileg, vagy – gyermekgondozási ellátás igénybe vétele esetén – tartósan volt távol, a kikérdezést megelőző négy hét folyamán aktívan keresett munkát, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást. Az a foglalkoztatottnak nem minősülő személy, aki már talált munkát, amelyben 90 napon belül dolgozni kezd, csak abban az esetben számít munkanélkülinek, ha – adott esetben – két héten belül munkába tudna állni. közgadaságtan alapjai – 1. lap  - Munkanélküli (ENG: unemployed): egy olyan személy, aki nem végez jövedelemszerző munkát, de aktívan keres ilyet, és képes és hajlandó munkába állni, ha talál munkát. - Munkanélküliségi ráta (ENG: rate of unemployment): a munkanélküliek százalékos aránya az aktív népeségen belül. Munkanélküliség(i ráta) meghatározásának nehézségei - mi tekintendő aktív munkakeresésnek? - foglalkoztatottak körének nagyfokú heterogenitása ○ Eszerint, ha valakinek egy órányi jövedelemszerző tevékenysége volt az elmúlt héten, már nem tekintendő munkanélkülinek. - passzív munkanélküliek köre ○ (a gazdaságilag nem aktívak közül az, aki szeretne dolgozni, és két héten belül munkába tudna állni, ha találna megfelelő állást, de nem keres munkát, mert foglalkoztatását reménytelennek látja.) A munkanélküliség „egészséges” és egészségtelen fajtái - Frikciós (vagy surlódásos) munkanélküliség: átmeneti munkanélküliség, pl. állás- vagy lakhelyváltoztatás miatt; Egészséges eleme egy fejlődő gazdaságnak, ilyen értelemben nem probléma. - Strukturális (vagy szerkezeti) munkanélküliség: A munkahelyek szerkezete és az állást keresők szerkezete, vagyis a szakmastruktúra eltér egymástól. Egészséges eleme egy fejlődő gazdaságnak; átképzést igényló probléma - Szezonális munkanélküliség: az évszakok változásával bekövetkező munkanélküliség; egészséges; nem probléma - Ciklikus munkanélküliség: az üzleti ciklusok változásának következménye; Egészségtelen eleme egy fejlődő gazdaságnak, probléma amit orvosolni kell közgadaságtan alapjai – 2. lap Munkanélküliség természetes rátája - A munkanélküliség természetes rátája (ENG: natural rate of unemployment): a teljes foglalkoztatottság melletti munkanélküliségi ráta, amely csak frikciós, strukturális és szezonális munkanélküliségből tevődik össze. - A munkanélküliség természetes rátája a munkanélküliség olyan szintjét képviseli, amelyet nem lehet csökkenteni, és ez része annak, amit a gazdaságban normálisnak tekintenek. - Ez a szint általában 2% és 5% között ingadozik, és része a lakosság súrlódó munkanélküliségének. - A munkanélküliség természetes rátája és a potenciális GDP közötti kapcsolat: ○ Ha a reál GDP < potenciális GDP --> recessziós rés; ciklikus munkanélküliség > 0; munkanélküliség > természetes ráta ○ Ha a reál GDP > potenciális GDP --> inflációs rés; ciklikus munkanélküliség < 0; munkanélküliség < természetes ráta ○ Ha a reál GDP = potenciális GDP --> teljes foglalkoztatottság; ciklikus munkanélküliség = 0; munkanélküliség = természetes ráta > 0 - A természetes munkanélküliségi ráta magába foglalja a frikciós, strukturális és szezonális munkanélküliséget Mi az infláció? - Az infláció tulajdonképpen a pénz vásárlóértékének csökkenése, melynek mértékét a fogyasztóiár-index fejezi ki. - A fogyasztói árak alakulása a gazdaság és a társadalom valamennyi szereplőjének életében meghatározó jelentőséggel bír. - Segítségével a nominálértékekből reálértékeket számolhatunk. közgadaságtan alapjai – 3. lap - Segítségével a nominálértékekből reálértékeket számolhatunk. - Infláció (ENG: inflation): az átlagos árak tartós emelkedése, a pénz vásárlóértékének tartós romlása. ○ az átlagárak tartós emelkedése és a pénz értékének csökkenése ○ Többet kell költeni, hogy ugyanazokat a termékeket és szolgáltatásokat megkapjuk, mint korábban ○ A pénzünk kevesebbet ér - A fogyasztóiár-index: ○ a háztartások (lakosság) által a saját felhasználásra vásárolt termékek és szolgáltatások időben bekövetkező (átlagos) árváltozását méri. ○ A fogyasztóiár-index jelzi az infláció, a „pénzromlás” mértékét. ○ Az árváltozások mérése a termékek és szolgáltatások célszerűen megválasztott reprezentánsaiból összeállított fogyasztói kosár alapján történik, hónapról hónapra figyelemmel kísérve az árváltozásokat. - Maginfláció: ○ Az alap- vagy maginflációs mutató célja, hogy a fogyasztóiár-index különböző egyszeri hatásoktól való megtisztításával (pl.: időjárás, világpiaci ármozgás, stb.) feltárja az infláció ún. kemény magjának, az alapinflációnak az alakulását. ○ Számítása a fogyasztóiár-indexből történik, kihagyva a következő tételeket: nem feldolgozott élelmiszerek, háztartási energia, járműüzemanyagok, TB által támogatott gyógyszerek, hatósági áras szolgáltatások - Az infláció aggodalomra ad okot: ○ a pénz értékének csökkenése miatt. Az infláció csökkenti a fix jövedelemnek és/vagy megtakarítások vásárlóerejét ○ A kiszámíthatatlan árak kockázatot jelentenek, és elriasztják az üzleti befektetéseket ○ Az inflációs várakozások inflációt okozhatnak - Az infláció befolyásolja a kamatokat: ○ Névleges (nominális) kamatláb ▪ megfigyelt kamatláb; ▪ évi kamatban kapott pénz a megtakarított összeg százalékában ○ Realizált reálkamat ▪ = inflációval korrigált nominális kamat ▪ = nominális kamatláb – inflációs ráta - Inflációs ráta (ENG: rate of inflation): a fogyasztói árindex (Consumer Price Index, CPI) éves emelkedésének százalékos mértéke. - A defláció: ○ az átlagárak tartós csökkenése és a pénz értékének emelkedése ○ A fogyasztók elhalasztják a kiadásokat, ami gazdasági visszaesést és növekvő munkanélküliséget okoz közgadaságtan alapjai – 4. lap  munkanélküliséget okoz ○ A defláció előnyös a megtakarítóknak, de árt a hitelfelvevőknek ○ A defláció rosszabb, mint az alacsony infláció A munkanélküliség és az infláció közötti átváltás (trade-off) - A Phillips-görbe szemlélteti a munkanélküliség és az infláció közötti átváltásokat (trade- off), összhangban a keresleti inflációval. - A kínálati (vagy költség) infláció (egyidejű munkanélküliség és infláció) általi módosulások a várakozásokat és a munkanélküliség természetes rátáját illetően módosítja az eredeti Phillips-görbét. - Phillips-görbe: Az ábra a munkanélküliség és az infláció közötti fordított összefüggést mutatja - Keresleti infláció: ○ a növekvő kereslet okozza az átlagárak emelkedését ○ Ez magyarázza a Phillips-görbe által bemutatott átváltásokat (trade-off) a munkanélküliség és az infláció között ○ Az expanzió során a kereslet kulcsfontosságú erő, amely hiányt okoz, és megemeli az inputok (bérek) árait és így megemelkedik az outputok árai is. - Kínálati (vagy költség-) infláció: ○ a kínálat csökkenéséből adódóan nőnek az árak ○ NEM érvényesül a Phillips-görbe által jelzett átváltás ○ Kínálati sokkok okozzák: ▪ Olyan események, amelyek közvetlenül hatnak a vállalatok költségeire, az árakra, a kínálatra ○ A kínálat csökkenése megemeli a termékek/szolgáltatások árakit, miközben a gazdaságot a recesszió felé tolja, és megnöveli a munkanélküliséget. ○ Stagflációt okozhat: a recesszió és infláció együttes előfordulása közgadaságtan alapjai – 5. lap - Idővel a munkanélküliség és az eredeti Phillips-görbe általi infláció közötti átváltások (trade-off) bonyolulttá válnak, mert változások következnek be az: ○ Inflációs várakozásokban ○ A munkanélküliség természetes rátájában közgadaságtan alapjai – 6. lap