Szerződésszegés 2.: A hibás teljesítés PDF

**Szerződésszegés 2.: a hibás teljesítés** **6. „És mi van, ha nem?" -- Biztosítékok, a szerződésszegés és jogkövetkezményei** **[A hibás teljesítés fogalma - 6:157. §]** „(1) A kötelezett hibásan teljesít, **ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabály...

**Szerződésszegés 2.: a hibás teljesítés** **6. „És mi van, ha nem?" -- Biztosítékok, a szerződésszegés és jogkövetkezményei** **[A hibás teljesítés fogalma - 6:157. §]** „(1) A kötelezett hibásan teljesít, **ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek**. **Nem teljesít hibásan** a kötelezett, **ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában ismernie kellett** Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben - **semmis** az a kikötés, amely e fejezetnek (i.e. Ptk. megfelelő fejezetének) a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el; - az ellenkező bizonyításáig **vélelmezni kell,** hogy a teljesítést követő hat hónapon belül a **fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve**, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen **[A hibás teljesítés nevesített esetei (jogkövetkezményei)]** - Kellékszavatosság - Termékszavatosság - Jótállás - Kártérítés - Jogszavatosság **[A kellékszavatosság-6:159. §]** **„Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik."** - Főszabályként ezek a jogok a visszterhes szerződéseknél illetik meg a jogosultat -- azaz **ha a jogosult ellenszolgáltatást köteles teljesíteni.** - A céljuk az **értékarányosság, az értékegyensúly fenntartása**. **[A jogosult ]** - **választhatja** meg az érvényesített jogot, és - **másikra is áttérhet.** - **Ez utóbbi jog (**áttérés más kellékszavatossági jogra) **ésszerű keretek között,** a másik félnek az áttéréssel okozott költségei megtérítése mellett illeti meg a jogosultat. A jogosult **a hiba felfedezése után** **késedelem nélkül** köteles a hibát a kötelezettel közölni. - A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős. - Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. **[Néhány fontos általános szabály a kellékszavatosság köréből]** **A kellékszavatosság a hibás teljesítés objektív jogkövetkezménye**. - A kérdés az (objektíve), hogy „azt kapta-e a pénzéért, amit kellett volna?". - Ha nem, ennek mindegy az oka, mert bekövetkezett a szerződésszegés, és felborult az értékegyensúly. - A kötelezett a hibás teljesítésért - függetlenül attól, hogy azt kimentette-e - kellékszavatossági kötelezettséggel tartozik. A kellékszavatossági jogokban van egy **sorrendiség**: - Fokozatosság elve - Szem előtt kell tartani az értékegyensúly helyreállítását. - Ebben nemcsak a jogosultnak, hanem a kötelezettnek is lehetnek szempontjai, érdekei A diszpozitivitás korlátozott - **Fogyasztó és vállalkozás** közötti szerződésben **semmis** az a kikötés, amely e fejezetnek a kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. „E fejezet" -- XXIV. Fejezet, a hibás teljesítés szabályai **[A kellékszavatossági jogok elsősorban (első lépcső) -- 6:159. §]** **A jogosult elsősorban kijavítást vagy kicserélést kérhet.** Azaz a hibát elsősorban természetben kell orvosolni **Kivéve**: - ha a választott kellékszavatossági jog teljesítése **lehetetlen**, vagy - ha az a **kötelezettnek** - másik kellékszavatossági igény teljesítésével összehasonlítva - **aránytalan többletköltséget** eredményezne, figyelembe véve - a szolgáltatás hibátlan állapotban képviselt értékét, - a szerződésszegés súlyát és - a kellékszavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott érdeksérelmet. **[\ ]** **[A kellékszavatossági jogok másodsorban (második lépcső) -- 6:159. § - 1. -- mikor jöhetnek szóba?]** Van, hogy az elsődleges kellékszavatossági jogok „nem működnek". Ilyenkor másodlagosan vannak további jogai a jogosultna **Ezekkel másodsorban (következő lépcső), abban az esetben élhet a jogosult, ha az elsődleges jog azért „nem működik", mert a** 1\. **a kötelezett a kicserélést, vagy a kijavítást nem vállalta megfelelő határidőre, VAGY** 2\. **a kötelezett e kötelezettségének a (4) bekezdés szerinti feltételekkel nem tud eleget tenni, VAGY** - (i.e. (4) A kijavítást vagy kicserélést - a dolog tulajdonságaira és a jogosult által elvárható rendeltetésére figyelemmel - **megfelelő határidőn belül, a jogosult érdekeit kímélve kell elvégezni)** 3\. ha a **jogosultnak** a kijavításhoz vagy kicseréléshez fűződő **érdeke megszűnt**, - **Pl. h**a a hibás teljesítés körülményei, a kötelezett magatartása miatt **megrendül a bizalma** abban, hogy a kötelezett a javítást megfelelő határidőn belül el tudja / el fogja végezni. **[A kellékszavatossági jogok másodsorban (második lépcső) -- 6:159. § - 2. -- mik a jogosult jogai a másodlagos kellékszavatossági jogok esetében?]** **Amennyiben bármelyik az előző 1-3. feltételből igaz, a jogosult** - **az ellenszolgáltatás arányos leszállítását kérheti, VAGY** - **a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja, vagy mással kijavíttathatja, VAGY** - **elállhat a szerződéstől** - DE: jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye. - Az elállás a „végső" -- ha más nem működik. **[A kellékszavatosság ideje, elévülése -- 6:163. §]** Főszabály szerint a **teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.** Ha viszont **fogyasztó és vállalkozás köti** a szerződést, - a teljesítés időpontjától számított **két év** alatt évül el. - ha **használt dologra** szerződtek, két évnél rövidebb is lehet az elévülés, de minimum 1 év (érvényességi feltétel). Ha a szerződés tárgya ingatlan, a kellékszavatossági igény a teljesítés időpontjától számított öt év alatt évül el. A dolognak a kicseréléssel vagy a kijavítással **érintett részére** a kellékszavatossági igény **elévülése újból kezdődik.** - Ezt a szabályt kell alkalmazni arra az esetre is, ha a kijavítás következményeként új hiba keletkezik **[A kellékszavatossági igények költségei -- 6:166. §]** \(1) A szavatossági kötelezettség teljesítésével kapcsolatos **költségek a kötelezettet terhelik**. \(2) Ha a dolog meghibásodásában a **jogosultat terhelő karbantartási kötelezettség elmulasztása is közrehatott,** a szavatossági kötelezettség teljesítésével felmerült költségeket **közrehatása arányában** a jogosult köteles viselni, - ha a dolog karbantartására vonatkozó ismeretekkel rendelkezett, vagy - **ha a kötelezett e tekintetben tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.** **[A kötelezett gazdagodási igénye - 6:167. §]** \(1) Ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt **a kellékszavatossági határidő jelentős részének eltelte után kerül sor, és ez a jogosult számára számottevő értéknövekedést eredményez**, a kötelezett a gazdagodás megtérítésére tarthat igényt. - **Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben e rendelkezést nem lehet alkalmazni** \(2) Kicserélés vagy elállás esetén a jogosult nem köteles a dolognak azt az értékcsökkenését megtéríteni, amely a rendeltetésszerű használat következménye. **[Termékszavatosság -- 6:168-6:170. §§]** Figyelem! Ez a **kellékszavatosság egy speciális esete -- nem szinonímák!** **Vállalkozás által fogyasztónak** eladott **ingó** dolog (a termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a **gyártótól**, hogy a **termék** hibáját javítsa ki, vagy - **ha a kijavítás megfelelő határidőn belül**, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - **a terméket cserélje ki."** - Gyártónak minősül **a termék előállítója és forgalmazója**. - Az eddigiekben szerződésen belül beszéltünk jogosultról és kötelezettről. - A termékszavatosság annyiban más és több, mint a kellékszavatosság, hogy **közvetlenül a terméket ténylegesen gyártó is bevonható a hibás teljesítés rendezésébe**, nem csak a kereskedő, akitől vettük a terméket (akivel a szerződést kötöttük.) **[Termékszavatosság -- 6:168-6:170. § - 2.]** **Alkalmazható: Fogyasztó és vállalkozás között ingó dolog adásvétele esetén, ha** - **a termék nem felel meg** a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy - **nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő tulajdonságokkal**. Azaz nem alkalmazható pl. ingatlan vállalkozástól vásárlása esetén, vagy ha mindkét fél vállalkozás. **Elévülési ideje: 2 év (**a haladéktalan közlésre vonatkozó szabályok azonosak a kellékszavatosságnál tárgyaltakkal.) Tulajdonosváltozás esetén az ingó dolog „viszi magával" a még hátralevő termékszavatossági időt -- az új tulajdonos érvényesítheti. **[A jótállás -- 6:171. §]** Hasonlít a szavatossághoz, a szabályaik is nagyon hasonlóak, de mégis más. **A szavatosság** (kellékszavatosság, termékszavatosság stb.) egyfajta automatizmus, ami a **szerződésből -- annak léténél fogva -- következik.** - Ha nincs benne a szerződésben, hogy szavatosságot vállal a kötelezett, akkor is szavatossággal tartozik. Ez a következménye, hogy a kötelezett felel a jó teljesítésért. Ezzel szemben **a jótállást** - **vagy jogszabály írja elő** - Pl. az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet -- fogyasztó és vállalkozás közti ügyletnél, ált. 10EFt fölötti érték esetén - a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet - az egyes javító-karbantartó szolgáltatásokra vonatkozó kötelező jótállásról szóló 249/2004. (VIII. 27.) Korm. rendelet - **Vagy a szerződésben a kötelezett ezt kifejezetten elvállalta** -- azaz benne van a szerződésben **[A jótállás -- 2.]** Ami **nagyon jelentős különbség** a szavatossági jogok és a jótállás között, hogy **ki bizonyítja, hogy a hiba már a teljesítéskor megvolt.** Jótállás esetén a **bizonyítás terhe megfordul**: **a kötelezett mentheti ki magát**, ha bizonyítani tudja, hogy a hiba oka a teljesítést követően keletkezett. - Azaz nem a jogosult bizonyítja, hogy már hibás volt a teljesítéskor, hanem a kötelezett bizonyítja, hogy hibátlan volt (a hiba vagy annak oka a teljesítéskor még nem létezett). - A jótállás alapján, ha a kötelezett nem tudja bizonyítani, hogy a szolgáltatás hibátlan volt, akkor úgy kell tekinteni, hogy a hiba oka már a teljesítéskor is megvolt. **[Kártérítés - 6:174. §]** „(1) A kötelezett **köteles megtéríteni** a jogosultnak a **hibás teljesítésből eredő kárát, kivéve, ha a hibás teljesítést kimenti."** A kellékszavatosságnál már tárgyalt jogokon, igényeken túli kárra vonatkozik. Míg a szavatossági és jótállási szabályok objektívek, nincs kimentés, addig a kártérítés kimenthető. A kártérítésről -- a téma jelentőségénél fogva - külön témaként még lesz szó a kurzuson. **[Speciális esetek a hibás teljesítés témakörében]** **[És mi van, ha nem „dolgot" vettünk, hanem egy szolgáltatást? (Ha pl. valamilyen eredmény létrehozására szerződtünk?)]** Azaz ha nem egy kész dolgot veszünk meg, hanem arra szerződtünk, hogy hozzák létre, amire szerződtünk. (Pl. építsék fel a házat, készítsék el az építészeti és a kiviteli terveket, szereljék össze a berendezést, fejlesszék ki az informatikai integrált rendszert stb.) **A lényeg ugyanaz**, mint az imént tárgyalt esetekben, **DE**: Az imént tárgyalt szavatossági és jótállási kötelezettségekből a **kijavítást, kicserélést kicsit máshogy kell alkalmazni:** - **Kicserélés helyett** a hibával érintett szolgáltatásrész **újbóli elvégzését kell érteni** - **A kijavítás** vagy a szolgáltatás részben vagy egészben való újbóli teljesítése az **eredetileg vállalthoz képest eltérő módon is megvalósulhat (ha ez nem ütközik a jogosult érdekével);** - az ebből eredő többletköltségek azonban a kötelezettet terhelik **[\ ]** **[És mi van, ha nem „dolgot" vettünk, hanem egy szolgáltatást? -- 2. (Ha pl. valamilyen eredmény létrehozására szerződtünk?)]** Speciálisak a kötelezett hibás teljesítése jogkövetkezményei alóli mentesülésének szabályai is: a **kötelezett mentesül** a hibás teljesítés jogkövetkezményei alól, **ha a hiba a jogosult által adott** a. anyag alkalmatlanságára vagy hibájára; b. adat hiányosságára vagy hibájára; vagy c. utasítás célszerűtlenségére vagy szakszerűtlenségére vezethető vissza, és **e körülményekre a kötelezett a jogosultat figyelmeztette** **[És mi a helyzet hibás teljesítés esetén akkor, ha nem „dolgot" vettünk, hanem jogot egy dolog időleges használatára, hasznosítására? -- 6:178. §]** Pl. bérleti szerződést kötöttünk egy lakásra, vagy -- mondjuk -- egy speciális szoftverlicencet vettünk? A **kellékszavatosság** szabályai ez esetben a **szerződés teljes időtartama alatt alkalmazandók:** - A kötelezett (a dolog tulajdonosa, az eredeti jogosult) köteles helytállni azért, hogy a dolog vagy az oltalom tárgya a **szerződésszerű használatra, felhasználásra vagy hasznosításra alkalmas;** - **Ezen túl a jogszavatosság** (a következőkben tárgyaljuk) **szabályainak** megfelelő alkalmazásával köteles helytállni azért, hogy a dolognak vagy az oltalom tárgyának szerződésszerű használatát, felhasználását vagy hasznosítását harmadik személy joga nem akadályozza és nem korlátozza. **[Jogszavatosság]** Egy szerződés szerinti dolognak n**em csak fizikai, funkcionális hibája lehet,** amit a kellékszavatosság kezel („nem az, nem olyan, nem úgy... stb., mint ahogy szerződtünk), **hanem jogi természetű is.** **A dologhoz kapcsolódó, a szerződésben kikötött jog megszerzése hibájának a jogkövetkezménye a jogszavatosság.** **Tulajdonjog, más jog vagy követelés visszterhes átruházására** irányuló kötelezettség sérelme esetén van helye - Fontos, hogy **csak visszterhes szerződések esetén** alkalmazhatók a szabályok (azaz amikor van ellenérték). - Azaz ajándékozásnál pl. nem. A hiba kétféle lehet: - A jogszerzést **akadályozó** hiba, vagy - A jogszerzést **korlátozó** hiba **[Jogszavatosság a jogszerzés akadálya miatt - 6:175. §]** Ha a jog megszerzését **harmadik személy joga** akadályozza (azaz **kizárja a megszerzését**), a jogosult köteles a kötelezettet **megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy** - az akadályt hárítsa el vagy - adjon megfelelő biztosítékot. **A határidő eredménytelen eltelte után a jogosult elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.** - Ha rosszhiszemű volt, akkor viszont a felelőssége a teljes kárra kiterjed **[Jogszavatosság a jogszerzés korlátozott volta miatt - 6:176. §]** Ha a szerződés szerinti jog gyakorlását vagy a követelés megszerzését harmadik személy joga **korlátozza vagy értékét** **csökkenti** (azaz megszerezte, de nem a szerződés szerinti teljes körben vagy mértékben), a jogosult köteles a kötelezettet **megfelelő határidő tűzésével felhívni arra, hogy** - az **akadályt hárítsa** el vagy - adjon megfelelő biztosítékot. **[Jogszavatosság a jogszerzés korlátozott volta miatt - 6:176. § - 2.]** **A határidő eredménytelen eltelte esetén** a jogosult - **elállhat** a szerződéstől és kártérítést követelhet, vagy - **a tehermentesítést** a kötelezett költségére elvégezheti. - szerződéstől **elállhat**, és kártérítést követelhet, vagy - a teher **átvállalása fejében** az **ellenérték megfelelő csökkentését** követelheti. - Ezek a jogok a jogosultat akkor is megilletik, ha a tehermentesítésre megszabott határidő eredménytelenül telt el, és a jogosult nem kívánja a dolog tehermentesítését. Ha a kötelezett jóhiszemű volt, a szerződés megkötéséből eredő károkat köteles megtéríteni. **Nem illetik meg** ezek a jogok a jogosultat, **ha a szerződés megkötésekor tudta vagy tudnia kellett**, hogy korlátozástól mentes tulajdonjogot, jogot vagy követelést nem szerezhet, **kivéve, ha a kötelezett a tulajdonjog, más jog vagy követelés korlátozásmentességéért kifejezetten szavatosságot vállalt.** **Jogesetek** **Hibás teljesítés EBD 2015.05.P5.I.** A képen szöveg, képernyőkép, Betűtípus, dokumentum látható Automatikusan generált leírás  A képen szöveg, képernyőkép, Betűtípus, dokumentum látható Automatikusan generált leírás