Képernyőkép 2024-09-28 094517.png

# Fizikai, kémiai alapismereték ## 36.1 A diszperz rendszerek osztályozása a részecske mérete szerint | | Durva diszperz rendszer | Kolloid rendszer | Oldatok | |-------------------|--------------------------|-------------------|---------| | A diszpergált részecske mérete | > 500...

# Fizikai, kémiai alapismereték ## 36.1 A diszperz rendszerek osztályozása a részecske mérete szerint | | Durva diszperz rendszer | Kolloid rendszer | Oldatok | |-------------------|--------------------------|-------------------|---------| | A diszpergált részecske mérete | > 500 nm | 1-500 nm | < 1 nm | | A fényt... | elnyeli vagy visszaveri | szórja, ezért opálos | átengedi | | | (általában átlátszatlan) | (Faraday-Tyndall-jelenség)| ezért átlátszó | | Fajlagos felület (felülettérfogat) | kicsi | nagy | - | | Adszorpciós készség | rossz | - | - | | Tipusa | - | hidrofil (liofil), hidrofób (liofób) | - | | Példa | csapadékok | fehérjeoldat, szappanoldat, | NaCl-oldat, sósav, | | | köd, füst, kocsonya | NaOH-oldat stb. | ## 36.2 A diszperz rendszerek osztályozása a diszpergáló közeg halmazállapota szerint | Diszpergáló közeg | Diszpergált részecske | | :---------------- | :----------------------- | | Gáz | gáz (elegy), folyadék (aeroszolok), szilárd anyag (aeroszolok) | | Folyadék | hab, emulzió, szuszpenzió (szilárd szolok) | | Szilárd anyag | habok, emulziók, szuszpenziók (szilárd diszperziók) | ## 36.3 A fajlagos felület növekedése a részecskeméret csökkenésével A detergens kolloid részecskékre oszlatja el az epénkhez hasonlóan - a lipideket. # A kolloidok biológiai jelentősége A kolloidok részecskéi általában számos atomból vagy molekulából állnak, de túlságosan kis méretűek ahhoz, hogy egyszerű fénymikroszkóppal megfigyelhetők legyenek. A legtöbb szűrőpapíron átmennek, de fényszórás, ülepítés és ozmózis révén azonban bizonyítható a jelenlétük. Bármilyen anyagból kialakítható kolloid nagyobb méretű rendszerből diszpergálással, esetleg kisebb méretűek kicsapásával (kondenzálással). A kolloid mérettel az anyagnak egy új tulajdonsága jelenik meg. Mivel a tömeg- vagy térfogategységre eső felületük, azaz a fajlagos fizikai felületük maximális (az 1 nm-nél kisebbeknek nincs fizikai értelemben vett felületük, hiszen atomok, ionok, molekulák), ezért a nagy felületük miatt külön-böző anyagokat adszorbeálnak a felületükön. Ezzel alacsonyabb energiaszintre jutva stabilizálódnak a részecskék. **Adszorpció:** a felületen való megkötés másodrendű vagy elsőrendű kémiai kötésekkel (pl. a fehérjemolekula vizet köt meg és hidrátburok alakul ki). **Abszorpció:** az anyagban való megkötés. # A diszperz rendszerek ## Zsigmondy Richárd (1865-1929) magyar származású osztrák Nobel-díjas kolloidkémikus, megalkotta a Faraday-Tyndall-jelenségen alapuló ultramikroszkópot, amellyel bebizonyíthatta a kolloid részecskék meglétét. ## Bugát Pál (1793-1865) magyar orvos, a magyar orvosi és kémiai szaknyelv megteremtője, a magyar kolloidkémia jeles képviselője. A hőmérséklet csökkenésekor csökken a hőmozgást biztosító energia. A kolloid részecskék mozgása is lassul, ami ahhoz vezet, hogy a hidrofil kolloid részecskék a hidrátburkuk szélén lévő oldószermolekulái a szomszéd kolloid részecske hidrátburkával összekapcsolódhatnak. A rendszer kocsonyássá válik, géllé alakul. A gél állapot melegítéssel ismét megszüntethető, mivel a kolloid részecskék növekvő mozgási energiája elszakítja ezeket a kapcsolatokat. A szabadon elmozduló kolloid részecskéket tartalmazó rendszer a szol. A szol-gél átalakulás nem csak a hőmérséklet változása miatt következhet be. A diszpergáló közeg mennyiségének változtatásával a vizes alapú szolokat gél állapotba vihetünk át, oldószer hozzáadásával pedig szollá alakíthatóak. **Szol állapot:** folyékony állapot, a kolloid részecskék önálló hidrátburkukkal egyenként elmozdulhatnak. **Gél állapot:** kocsonyás, szilárdabb állapot, a kolloid részecskék összekapcsolódnak hidrátburkukkal, térhálós szerkezet alakul ki. ## 37.1 A Faraday-Tyndall-jelenség